- De Zayn..-hallatszott Harry hangja.
- Csendesebben.-csitította őket Liam hangja. Ezután csend lett. Résnyire kinyitottam az ajtót. Nem láttam semmit,így hát kijjebb mentem. Már a féltestem kint volt,de még mindig semmi. A lépcsőhöz lopakodtam. Meglepődve tapasztaltam,hogy nem találtam ott senkit.l Lementem,körbenéztem.
- Hát te ?-szólt egy hang. Megfordultam.
- Alice ! Jajj el sem tudom mondani mennyire..-örvendeztem.
- Ne is mond,tudom. Tudok mindent.-szakított félbe. A hangja komor volt.
- Mi baj ?-kérdeztem.
- Most ugye csak viccelsz !-válaszolta. Megráztam a fejem,jelezvén,fogalmam sincs miről beszél.
- Rose !-dobbantott egyet. Akkor jutott az eszembe Hannah szülinapi bulija t,melyet szombaton tart. De akkor mit tud..? Nem értettem.
- A szombatot nem felejtettem el.-mondtam.
- Nem azt ! Azt mondtad,te más vagy ! Ugyan olyan vagy te is !-mondta mérgesen.
- Sajnálom.-hajtottam le a fejemet.
- Jha és március 25.-én volt a szülinapom,de úgy is mindegy hisz hazudtál ! Hazudtál nekem,hazudtál Peternek és hazudtál mindenkinek ! Rose...Jasmine ahh bánom is én ki vagy,csak..-mérgelődött Alice. Hirtelen abbahagyta és sírva fakadt. Odamentem hozzá. A földre rogyott.
- Emlékszel mikor nyáron együtt hülyültünk ? A lovasszekérre ? A hatalmas zuhéra ? A kecskékre ? Arra,hogy azt mondtam,te nem is a testvérem vagy,hanem...-mondta sírva.
- Hanem a legjobb barátnőm. Emlékszem.-fejeztem be a mondatot.
- Most ugyan ezt mondom: te nem vagy a testvérem !-vágta a fejemhez. Elindult az ajtó felé.
- Gyűlöllek !-tette hozzá és kiviharzott. Összetörtem. Most semmi sem úgy alakult ahogy szerettem volna. A földre estem. Csak feküdtem. Nagyon sok minden átfutott az agyamon,mint pl : vagdosni magam,meghalni,sírni és remélni,hogy lesz még jobb is. De aztán persze észbe kaptam és rájöttem,hogy az nem oldana meg semmit. Inkább utána futottam.
- Alice ! Alice várj !-kiabáltam,de hiába. Mire már elment. Csalódottan ütöttem bele a kapuajtóba. Akkor láttam,hogy mindenki ott van Alice-szel. Azok a tekintetek szinte megöltek. Lesütöttem a szemeimet,de ez nem segített ugyanúgy éreztem,a szemeik gyilkolászó tekintetét.
- Ro..-nyitotta ki a száját Jessica,de végül becsukta és nem mondott semmit.
- Jessica,én..-magyarázkodtam,de Jess elhúzta a fejét.
- Gyertek menjünk !-intett Laura. Épp ekkor érkezett Liam,Louis és Niall. Elképedten néztek ránk.
- Hát itt meg mi folyik ?-kérdezte Liam. Alice és a többiek csak idegesen rázták a fejüket én pedig megvontam a vállaimat.
- Nem jöttök be ?-kérdezte Louis.
- Nem !-hangzott szinte egyszerre a válasz. Louis meglepődve nyitotta ki az ajtót.
- Szerintem megyek én is.-igyekezett nem belekeveredni Niall.
- Ugyan mi is épp indultunk !-mondta mérgesen Alice,becsapta a kocsiajtót és elhajtottak.
- Mi történt ?-érdeklődött Liam.
- Hagyjuk..-mondtam lehajtott fejjel. Besétáltam és onnan egyenesen fel vezetett az út a szobámig.
- Rose,engedj be !-kopogtatott az ajtómon Liam. Nem válaszoltam,így hát benyitott.
- Na mesélj mi történt ?-ült le az ágyamra. Sírtam. Letörölte a könnyeimet,átölelt. Így egy kis erőre kaptam.
- Alice egyszer csak megjelent. Nem volt túl boldog,sírt is meg ordibált.-meséltem.
- De miért ?-kérdezte Liam.
- Először azt hittem,mert elfelejtettem valamit,de aztán a gyerekkorunk kezdett mesélni,hogy azt mondta :"- Te nem a testvérem vagy,hanem a legjobb a barátnőm..!" - meséltem,de ekkor már pár hatalmas könnycsepp gördült végig az arcomon.
- Ezt nem értem.-mondta Liam,miközben végig nyugtatott a simogatásával. Kezdtem kicsit megnyugodni.
- Li,úgy döntöttem,hogy elmegyek kicsit kimozdulni. Jól esne most egyedül lenni.-mondtam.
- Persze menj csak !-biztatott. Felkeltem,bementem a fürdőbe,hogy kicsit rendbe szedjem magam.
- Elmentem.-mondtam és kimentem. Kint elég hideg volt. Hiába sütött a nap,a szél hidegen fújdogált. Felhúztam a dzsekim cipzárját.
Az utca üres volt,csendes és nyugodt. Épp ez kellett nekem. Most nyugodtan át tudtam gondolni a dolgokat. Méghozzá úgy,hogy bedugtam a fülembe a fülesemet és zenét hallgattam.
Így aztán hamar elértem a plázát.
Park Pláza :
Régebben gyakran megfordultam itt,hol Alice-szel,hol Hannahval,Jessicaval és nagyjából mindenkivel. Ennek azonban vége szakadt. Hétvégén ismét fellépés egyre nagyobb a tét.
- Szia,te vagy Rose,ugye ?-kérdezte egy bájos kislány.
- Igen.-vettem ki a fülest a fülemből.
- Kaphatok egy autogramot ? Nagyon szép a hangod ! Neked és a bandának szurkolok !!-mosolygott.
- Nagyon kedves vagy. Persze szívesen adok bármennyit !-nagyon jól esett ezt hallanom. Valakinek tetszik a banda !
- Köszönöm szépen ! Többiek hol vannak ?-kérdezte.
- Nem tudom.-válaszoltam. Természetesen a baj engem nem tud elkerülni. A másik oldalon megláttam valakit,akit nagyon nem kellett volna.
- Őket hogy hívják ?-kérdezte a kislány.
- Laura és Hannah.-válaszoltam.
- Neked ki a kedvenced ?-kérdezte.
- Nem tudom. Nem igazán hallottam még a többieket énekelni.-mondtam és arrébb álltam,hátha nem vesznek észre. Ekkor még több ember jött oda hozzám,aminek roppantul örültem,csak hát,így még feltűnőbb voltam.
Adtam mindenkinek autogramot,válaszoltam mindenki kérdésére. Amikor elmentek,leültem egy padra. Az egyik lánytól kaptam sütit. Éppen azt majszolgattam,amikor egy árnyékot véltem felfedezni előttem. Nem foglalkoztam vele.
- Kész sztár lettél !-mondta a hang.
- Köszönöm.-válaszoltam. Egy darabig csend volt,aztán leült mellém.
- Rose..-mondta.
- Josh.-szakítottam félbe.
- Igen ? Ó,megtudtad jegyezni a nevem ?-vigyorgott.
- Jó a memóriám.
- Nos hát akkor kedves nagyon jó memóriájú kisasszony,mit szólna hozzá,ha meghívnám valahova ?-kérdezte. Ez nagyon váratlanul ért. Nem igazán tudtam mit mondani,ezért csak bólintottam. Josh megfogta a kezem és vezetni kezdett.
- Csukd be most a szemed !-mondta. Becsuktam,de féltem,hova visz.
Nem sokára megálltunk.
- Kinyithatod ! Nem a legjobb hely,de kellemes és nagyon jó hely beszélgetésre.-mondta Josh. Egy nagyon szép kis étteremszerűbe hozott. Tényleg kellemes és nyugodt hely lehet. Igaz kicsit eldugott,mert a pláza folyosójának a sarkában volt és üvegablakok vették hátul körbe.
Leültünk. Josh végig nézett. Annyira tudom gyűlölni,mikor ennyire váratlan.
- Éhes vagy ?-kérdezte.
- Nem köszi.-amint válaszoltam megjelent egy nő és kérdezte mit hozhat. Ezt azért furcsálltam,mert ez nem étterem.
- Én gyömbért kérek.-mondtam.
- Akkor 2 gyömbért legyen szíves.-mondta Josh. A nő bólintott és elment.
Josh ezután faggatni kezdett,hogy mi történt eddig velem,jól vagyok-e,hogy mennek a fellépések stb... Természetesen nem mondtam el neki,hogy semmi sincs jól,hogy semmi sem úgy alakult ahogy szerettem volna. Csak ennyit mondtam :
- Egész jól megy most minden.
Erre az volt Josh válasza,hogy örül neki,de mást hallott. Tudtam,hogy itt bűzlik valami. De vajon kitől tudta meg ?! Nem mondtam semmi,csendben kortyolgattam az italomat. Mikor felnéztem,Josht találtam magam előtt.
Kérdőn néztem rá,mire ő visszaült.
- Menjünk ?-kérdezte,bár nem igazán tűnt annak. Sokkal inkább kijelentette. Megvontam a vállam. Fizetett és elindultunk fogalmam sincs merre.
- Hol van a másik két lány ?-kérdezte. Megint csak azt válaszoltam,amit a kislánynak : nem tudom.
Ezután elhallgatott. Nem tudtam mit mondani,így hát én is csendben voltam. Elértük a kijáratot,de Josh félre húzott. Meglepetten néztem rá.
- Rosei,milyen régen láttalak már.-mondta egy hang.
- Menj innen !-támadtam.
- Ejnye nem illik így bánni,egy baráttal.-mondta.
- De te nem vagy az !-vágtam vissza.
- Azóta nem ! Tudom,hogy benne voltál ! Van fogalmad róla,hogy majdnem kinyírtak minket ?! Tudod,ha Harry nincs..-mondtam felháborodva.
- Harry,Zayn,Harry,Zayn,Harry,Zayn... Csak ezt a két nevet ismered ?!-nyomott a falhoz.
- Jake engedj el !-mondtam. Josh csak figyelt.
- Nem tehetem.-mondta. Nincs menekvés,Jake erősebb nálam. Egy eldugott helyen vagyunk.
- Josh segíts !-kiáltottam.
- Sajnálom.-hajtotta le a fejét,majd egyszerűen elment.
- Szemét ! Hagyj békén !-mondtam erélyesen. Ekkor Jake megszorította a karomat.
- Ez fáj !-mondtam és megpróbáltam megrúgni. Nem ment nagyon.
- Mit akarsz ?-kérdeztem.
- Hogy mit ? Bosszút.-mondta komolyan. Féltem,Jake nagyon jó barátom volt. Nem értettem,hogy változhatott meg ennyire. Nem hagytam magam,rugdostam és mindent megpróbáltam. Sikerült is kiszabadulnom,de utánam jöttek. Berohantam a tömegbe. Jake követett,én pedig nem kiáltozhattam,hogy : Segítség üldöznek !
Jake úgy is letagadta volna,engem meg hülyének néztek volna.
- Zsákutca..-mondtam ijedten. Mire hátrafordultam,már késő volt. Jake mögöttem termet és a falhoz nyomott. Fogalmam sem volt,mit akar,de féltem. Felkészültem a legrosszabbra. Testét nekem nyomta. Sírva fakadtam. Annyi minden rossz dolog történt velem hirtelen és egyszerre,hogy nem már nem bírtam tovább.
- Na idefigyelj,te görény most engedd el,de azonnal Roset !-hallatszott egy ismerős hang.
- Mi lesz ha nem ?!-kérdezett vissza Jake.
- Akkor kénytelen leszek beverni a képedet.-hangzott rá a válasz.
- Harry !-kiáltottam. Meglepődtem,hogy éppen ő jött. Lassan felénk sétált. Jake kicsit hátrébb lépett.
- Most pedig tűnj el !-mondta határozottan Harry. Gyanús volt nekem,mikor Jake szó nélkül elment.
- Találkozunk még Rosei !-kiáltotta messziről.
- Olyan szörnyű volt..!-rogytam a földre.
- Muszáj mindig bajba keveredned vagy bajt csinálnod ?!-mondta érzéketlenül Harry.
- Én azt hittem..-mondtam reménykedve.
- Mit hittél ?! Hogy folyton a hátad mögött loholok ?! Tévedtél. Most is egy srác szólt,hogy bajban vagy.-mondta mérgesen Harry. Az arca annyira komor volt és sötét. Nem mindig lehet ilyennek látni.
- Sajnálom.-mondtam.
- Sajnálod ?! Már úgy is mindegy. Neked teljesen elment az eszed ?! Gyakorolnod kéne,nem pedig itt flangálni !-szidott le ismét. Hallgattam,erre már nem tudtam mit mondani,mert éreztem,hogy igaza van. Lassan elindultunk. Végig csend volt. Kicsit olyan volt a helyzet,mint amikor Robert szidott le mindig,én pedig újra és újra elkövettem ugyanazokat a hibákat.
Nagyon hamar haza értünk. Már mindenki otthon volt. Még Hannah és Laura is. Sőt Susi is ott volt. Azt hittem,hogy ő Sofia pártjára állt.
- Mi történt ?-kérdezték sokan,de látták Harry arcán,hogy jobb ha csendben maradnak. Mind a ketten felmentünk a szobánkba.
- Rose beszélnünk kéne !-mondta Hannah.
- Gyere be.-mondtam.
- Ne haragudj a délelőtt miatt. Én még mindig a barátnőd vagyok. Sőt Laura is !-magyarázta Han.
- Susi mit keres itt ?-kérdeztem.
- Na erről is akartam veled beszélgetni. Szóval Susi is szeretne a banda tagja lenni.
- Miért ne ?!-mondtam és halványan elmosolyodtam. Ekkor lépett be a szobába Susi is.
- Hárman megegyeztünk valamiben.-mondta.
- Miben ?-kérdeztem.
- Lehet nem fog tetszeni,de szeretnénk új csapat nevet !-mondta Hannah.
- Mi ?-kérdeztem kíváncsian.
- INFINITY !!!-mondták egyszerre. Először nem igazán tetszett,de aztán még is.
- Szuper !-mondtam mosolyogva.
- Nincs harag ?-kérdezték a lányok.
- Nincs.-válaszoltam.
- De mit fogunk énekelni ?-kérdezte Susi.
- Mondjuuk..Shakira ?-kérdezte Hannah.
- Az empire az túl magas.-mondtam.
- Akkor azt majd nem te énekled.-mondta Susi.
- Bátor próbálkozás.-jegyezte meg Liam.
- Te hallgatóztál ?!-mondtuk felháborodva.
- Always Be Together sem rossz.-lépett be a szobába Laura.
- Az nagyon aranyos !-mondta Hannah.
- Forever always..-énekelte Laura.
- I am here.-folytattam.
- Szuper lesz !!-örvendeztünk. Persze ez nem tartott sokáig. Hirtelen Liam csörtetett be a szobába.
- Rose ezt látnod kell !-mondta. Elő vette a telefonját. Egy kicsit babrált vele,aztán a kezembe nyomta. Egy kép volt ott és egy kis szöveg,hála ami Katherine-ünknek. Honnan tudta,hogy a plázában vagyok ?! Követett volna ?! Ezt nem hiszem el !
#NEWS
Szép napot !
~Kate xX
- Figyelj Liam ez nem igaz !-mentegetőztem.
- Én hiszek neked Rose,de vajon a többiek is ?-mondta komor hangon. Kétségbeesetten rohantam,hogy megkeressem a többieket.
- Zayn !-kiáltottam. Éppen a konyhában volt.
- Mi az ?-kérdezte. Ekkor felcsillant a remény,hogy ő még nem látta.
- Ó te vagy az..-fordult meg.
- Te is..?-kérdeztem. Kicsit össze voltam zavarodva. Nem tudtam hogyan kérdezzek rá,úgy hogy ne akarja majd megnézni.
- Igen láttam.-mondta közömbösen.
- Bármire is gondolsz az hazugság !-mentegetőztem.
- Miért ez az egész nem az ?!-mondta felháborodva.
- Nem !-vágtam rá.
- Nem kell magyarázkodnod. Többet nem. Én is békén hagylak és te is tedd ezt.-miközben mondta egyszer sem nézett rám. Aztán elment.
- Ne csináld ezt Zayn !-mondtam könnyes szemekkel.
- Sajnálom.-nézett hátra egy pillanatra,majd tovább ment. Ekkor megjelent Harry. Végig nézett rajtam.
- Harry te ugye nem..?-néztem rá reménykedve.
- Figyelj Rose azt mindenki látta ! Nézd meg a megtekintéseket !-magyarázta Harry. Úgy kezel,mint egy kis ovis hülye gyereket.
- De ez hazugság !-vágtam rá.
- Még is valahogy hihetőbb.-mondta Harry durván. Ez nagyon rosszul esett. Mondani akartam valamit,de inkább becsuktam a szám és leültem. Harry is csendben maradt.
Kis ideig még elidőzött,aztán szó nélkül elment. Én pedig ott maradtam egyedül.
- What would you do ?
What would you say ?
How does it feel ?
Pretend it's okay...
My eyes deceive me,
But it's still the same
Pretend it's okay..
Énekeltem. Csak úgy kijött. Nem is tudom miért,de nagyon jó volt. Sírva is fakadtam közben,ezért nem folytattam.
- Szép szám..-mondta Louis.
- Igen az.
- Mi a baj ?-kérdezte. A hangja annyira nyugodt volt.
- Ez a szám két fiúhoz szólt,kár,hogy ők sosem fogják ezt megérteni és hallani sem.-mondtam szomorúnak.
- Hát szerintem nagyon is hallották.-suttogta,majd elment. Valóban,amint elment megjelent a két fiú. Mind a ketten felém közeledtek. Nem mondtak semmit. Felrohantam a szobámba és ki sem jöttem onnan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése