/1 fejezet/ 1. Rész : Horgászás

A nyári szünet már 2 hónapja tartott. Egy kissé szomorú vagyok,mert ez azt jelenti,hogy lassan itt van újra a suli és én szinte eddig semmit sem csináltam. 

- Hé,Rose drágám fent vagy már ? kérdezte anyu az ajtóból.
- Mindjárt,még 5 perc! mondta és kikászálódtam az ágyamból. Elindultam a gardróbom felé,hogy keressem valami ruhát magamnak. 

Rose ruhája : 

Miután felöltöztem és kicsit rendbe szedtem magam,lementem a konyhába. 

- Á,szia Rosie ,már vártunk rád! mondta egy nagy mosollyal az arcán Robert.
- Sziasztok! köszöntem még kábultan. 
- Na végre megjelent a kis álomszuszék is ! jegyezte meg Peter.
- Jaj , ugye csak álmodom,hogy egy majmot látok magam előtt ? vágtam vissza. 
- Na de Rose,nem beszélhetsz így a testvéreddel! mondta  mérgesen anya.
- De ő se ugye, anya ? válaszoltam. 
- Igen Peter,neked sem kéne így beszélned Rose-zal! szólt rá anya Peter-re is. 
- Anne,Alice hol van ? kérdezte Robert anyától. 
- Nem tudom. Talán a fürdőszobában készülődik. vonta meg a vállát anyu. 
- Vagy lehet,hogy épp lehúzza magát a WC-n ! viccelődött Peter,bár ez egyáltalán nem volt vicces. 
- Sziasztok! köszönt Alice. 
- Szia kicsim! köszönt Robert is. 
- Nos akkor,ha már mindenki itt van...Indulhatunk ? kérdezte anya.
- De mégis hova ? kérdeztem. 
- Titok! mondta Robert. 
Úgyhogy nem volt más választásom,mint beülni a kocsiba és remélni,hogy nem az lesz,mint a múltkor,amikor elmentünk egy Vidámparkba,amiről kiderült,hogy  az 0-11 éves korig használható. 
- De, öm.. Robert...ugye nem az lesz,mint a múltkor? kérdeztem ,már az autóban ülve. 
- Neeem,dehogyis! Most valami sokkal jobb helyre megyünk! mondta egy nagy mosollyal az arcán. 
Miután beült mindenki,elindultunk. Útközben folyamatosan csak azon járt az eszem,hogy milyen lenne,ha más lennék. Sajnos valaki megszakította a gondolat menetem. 

- Rose,te mit csinálsz ? kérdezte a mellettem ülő Alice. 
- Gondolkozom. mondtam 
- Min ? Csak nem a pasidon ? szólt bele Peter. 
- Nem! Milyen pasim ? mondtam meglepetten.
- Hát tudod az a jóképű szomszéd srác! Mi is a neve? Jake ? röhögött Peter.
- Ki,Jake ? Dehogyis ! legyintettem. 
- Ugyan már Peter,miért baj az,ha egy lánynak tetszik valaki ? védett meg Alice. Már éppen válaszoltam volna,de megérkeztünk és kiszálltunk. 
Amint letettem a lábam a talajra,egy gyönyörű virágokkal és fűzfákkal teli hely tárult elém, egy óriási tóval a közepén. 
- Robert ez ...gyönyörű! mondtam elámulva. 
- Na ugye megmondtam,hogy nem hozlak rossz helyre titeket!? mosolygott.
- Hát igen. mondtam. 
Gyorsan kipakoltuk a horgászbotokat,a csalit,a székeket s,már kezdődhetett is a horgászat! 
Először nagyon jó ötletnek tűnt,de én hamar meguntam. 
- Mi a baj Rose ? kérdezte anya.
- Á semmi,de azt hiszem ez a horgászósdi nem nekem való! 
- Mert nem türelmes vagy,hanem hisztis! gúnyolt Peter. 
- Oh meg is értelek téged szegény kis majom barátom,elfogyott a WC-ben a banános wc papír,ezért most halasat fogsz használni ?  vágtam vissza. 
- Hányszor kell még nektek elmondani,hogy ne veszekedjetek folyton ? mondta anya ráncolt homlokkal. Ilyenkor sajnálom szegényt,de Peterrel nagyon nehéz együtt élni.Mi lesz vajon,ha barátnője is lesz ? Különdíjat is kaphatna,hogy elviseli Petert! 
Letettem a horgászbotom és megszöktem.Egyenesen a közeli erdős részbe mentem. Persze látták,hogy hova megyek,de látszólag nem nagyon zavarta őket vagy rájöttek,hogy hiába mondták volna,hogy "nem" akkor is elmentem volna,hogy megnézzem mi van arra. 
Ahogy egyre közelebb értem ,elkezdtem bejáratot keresni. Sajnos közvetlenül előttem nem találtam,úgyhogy tovább kellett sétálnom. Nem jutottam túl messzire,mikor megpillantottam egy magányosan álló autót, a semmi közepén. 
-"De jó,ha ez a kocsi itt áll, akkor biztos arra van a bejárat!" gondoltam magamban. Meg is találtam az ösvényt,hát gondoltam bemegyek. 
Amikor beléptem gyönyörű látvány tárult elém. Teljesen elámultam. Annyira,hogy nem figyeltem ,hogy van itt más is. 

- Áú! Nem tudsz...fordult meg. Ekkor láttam,hogy egy srác az.../egy nagyon helyes srác./
- Bocsi. Elbambultam. mondtam.
- Nincs semmi. válaszolta.
- Hát az előbb nem úgy tűnt..
- De,csak akkor még nem láttam az arcod! mondta kicsit zavartan.
- Miért milyen az arcom ? tettem oda a kezeim. 
- Ja öm szerintem a te arcod...
- Csúnya ? 
- Nem.
- Pattanásos ? 
- Neem. 
- Hát akkor ? 
- ..na-nagyon... szép! vallotta be. 
- Tényleg ? Ilyet nekem idegenek nem szoktak mondani! pirultam el.
- Zayn vagyok! nyújtotta a kezét mosolyogva. 
- Én pedig Rose! mosolyogtam vissza. 
- Szép név! Gyakran jársz ide ? kérdezte.
- Nem,most vagyok itt először. mondtam a hajamat csavargatva.
- Tényleg ? Miért hova valósi vagy ? kérdezte és kicsit közelebb jött. 
- Wolverhampton. mondtam.
- Értem,de ez itt már Bradford! mosolygott. 
- Tudom. És te..Zayn? 
- Én Bradford-i vagyok. mondta.
- Gyere Rose mutatok neked valamit! kiáltott és elkezdett szaladni.
- Hé,várj meg Zayn! kiáltottam utána és én is elkezdtem szaladni. 
Mikor megérkeztünk, meg láttunk egy kis fólyot, rajta egy kidőlt fával. 
- Zayn...
- Igen?! 
-Ugye nem akarsz ott átkelni ? mutattam a kidőlt fára.
- De,de igen. bólogatott. - Velem tartasz ? kérdezte hívogató mosollyal.
- Van más választásom,hogy át tudjak kelni ? kérdeztem.
- Nincs! vigyorgott. 
Közelebb mentünk. Nagyon meglepődtem,mikor megfogta a kezem és felhúzott a fára,majd átvezetett a másik oldalra. Ott viszont már egy nagy mező terült el.