-Mire vársz még Rose ? Gyere ! mondta Zayn. Nem mondtam semmit csak követtem a rét közepére.
-Ez gyönyörű! mondtam elámulva.
- Szerintem is,de tudod van ennél a helynél sokkal,de sokkal szebb! mondta és közelebb lépett.
- Mi? kérdeztem halkan.
- Te! suttogta a fülembe. Ettől teljesen ledermedtem. Meg sem tudtam szólalni.
- Figyelj Rose,egy pillanat és jövök,de ne menj sehová ! mondta és már el is tűnt. Először el sem tudtam képzelni,hogy hova mehetett,de aztán elkezdtem reménykedni,hátha esetleg nekem hoz valamit.
- Megjöttem! hallatszott egy hang mögülem.
- Na ki vagyok ? kérdezte a hang,miközben eltakarta a kezeivel a szemeim.
- Zayn ?! mondtam bizonytalanul.
- Téves,mert én Rudolf vagyok a téli nyuszi! Ezen elkezdtem nevetni. Hirtelen levette a szemeimről a kezeit és nevetett ő is.
- Tessék ezt neked szedtem ! nyújtott át egy csokrot egy kicsivel később.
- Köszönöm. mosolyogtam. Egy darabig a virágokat nézegettem és szagolgattam aztán..
A vadvirágok :
- Hé Zayn,kapj el,ha tudsz! mondtam és,s már szaladtam is. Meglepődtem ,hogy miután elkezdett utánam rohanni Zayn,hogy milyen gyors.
- Megvagy ! kiáltotta miközben átkarolt. Kicsit meglepett,hogy nem eresztett el egy jó darabig. Mikor végül eleresztett egy önelégült mosoly jelent meg az arcán.
- És most ? kérdezte mosolyogva.
- Most...én kaplak el téged ! mondtam és elindultam Zayn felé. Szinte az utolsó pillanatban ugrott félre és kezdett el futni. Bevallom Zaynt nagyon nehéz elkapni. Talán ezt ő is tudja,mert felmászott egy fára,s ott ült az gyik ágán. Mikor sikerült odaérnem hozzá,vígan fütyürészett a faágon.
- Nem jössz fel Rose ? kérdezte.
- Á ,nem kösz. legyintettem. Zayn nem szólt semmit csak lemászott a fáról. Egyenesen belesétált a csapdámba...
- Meg vagy! mondtam,mikor már elég közel jött. Hirtelen előkaptam a növényeket,melyeket kergetőzés közben szedtem és elkezdtem vele csikizni Zaynt.
- Jaj, Ne...Ro...Rose! nevetett. Úgy terveztem,hogy addig fogom csikizni ameddig bírja,de hirtelen Zayn a földre borult a nevetéstől. A hátán feküdt,én meg gondoltam akkor fölé hajolok és úgy fogom csikizni tovább. Így is történt,ám én is beleestem Zayn csapdájába...
- Meg vagy! kiáltott és kilökte a lábaim,így ráestem a mellkasára.
- Zayn ez nem vicces ! durcáztam.
Zayn reakciója megint meglepett. Én térdeltem,ő pedig az oldalán feküdt és csak bámult,de aztán... maga mellé húzott a virágok közé. Letépett egy kis virágot,ezzel csiklandozta az arcom.
- Gyönyörű vagy ! mondta. Én ettől teljesen elpirultam.
Éreztem,hogy rezeg a telefonom,amely a zsebemben lapult. Felvettem.
- Haló?! szóltam bele.
- Szia,hát te hol jársz ? Már régen vissza kellett volna érned! Ha nem leszel itt 5 percen belül,itt hagyunk! mondta mérgesen anyu és letette.
- Mi a baj Rose? kérdezte Zayn.
- Semmi csak tudod én a családommal jöttem...és már várnak rám. mondtam szomorkás hangon.
- Kár,de azért elkísérhetlek ? kérdezte felcsillanó szemekkel.
- Nekem mindegy,de jobb lenne,ha jönnél. mondtam és már el is indultam,amikor megpillantottam a fűben a virágcsokromat. Elmosolyodtam és felvettem.
- Ne segítsek Rose ? kérdezte Zayn,miközben az én bénázásomat nézte,mert ugyanis itt vannak kidőlt fák és kisebb sziklák amiken nehezen tudok elmászni egy kézzel.
- Köszi Zayn az jó lenne,de te tudsz úgy jönni ? kérdeztem aggódva.
- Te csak ne félts engem ! mondta büszkén. Nem mondtam semmit csak hátranéztem . Amint megpillantottam nem bírtam ki,hogy ne mosolyogjak. Aztán visszafordítottam a fejem.
Csend volt. Én gondolkoztam, Zayn pedig...nos biztos ő is gondolkozott valamin. Mikor már majd nem kiértünk Zayn megállított.
- Ideadnád egy kicsit a telefonod? kérdezte. Nagyon meglepett a kérdése,de odaadtam neki. Egy kicsit bütykölgette,aztán vissza is adta.
Már kiértünk teljesen az erdőből.
- Rose...látlak még ? kérdezte aggodalmasan.
- Biztos vagyok benne ! mosolyogtam. Elköszöntünk és én elindultam a családomhoz.
- Nézzétek ott van Rose ! mondta Peter.
- Na végre! mondta anya is.
- Hát még is hol jártál ? kérdezte mindenki.,de én csak azt néztem,ahogy elhalad mellettünk Zayn. Rám nézett. Én elmosolyodtam,ő pedig integetett és eltűnt.
- Ó már értem...! jegyezte meg Robert.
-Na gyertek szálljatok be az autóba ! mondta anya. Miután beszállt mindenki,elindultunk.
- Légyszi csak még egy fotót ! nyafogott Peter.
- Nem bánom,de gyorsan! mondta anya.
Peter a horgásztónál :
- Hé Rose...! szólt Alice.
-Hmmm? fordultam Alice felé.
- Ki volt az a srác ? kérdezte.
- Csak egy srác.
- Hogy hívják ? kíváncsiskodott.
- Zayn. válaszoltam
- Hány éves ? faggatott.
- Nem tudom,de szerintem idősebb lehet nálam. mondtam.
- Az biztos ! helyeselt Alice.
- De Rose akkor most mi lesz Jakekel ? szólt be Peter.
- Hát téged nem faltak még fel a halak ? Ilyen borzalmas ízed lenne ? Kár. Pedig már kezdtem örülni,hogy nem hallom a hangod...
- Na de Rose! Hogy mondhatsz ilyet Peterre ? háborodott fel anya.
- Hát így : Peter,te egy bunkó vagy!
- Te meg egy paraszt !
- Majom! folytattam.
- Disznó ! mondta Peter.
- Halképű rúsnyaság !mondtam.
- ELÉG! ordította anya.
- Hát ez nem igaz. Ti miért veszekedtek állandóan ? Azt hiszitek,hogy az jó ? Már 18 évesek vagytok! Majd 65 évesen is még így fogtok vitatkozni ? Nem,hogy örülnétek,hogy testvérek vagytok ! Ha már nem élünk azért jó,hogy van akire számíthatsz,nem ? Na akkor kibékültök,gyerünk hadd halljam ! mondta anya és nem is mérgesen sőt sokkal inkább drámásan adta elő,de szerintem igaza volt.
- Bocsánat. mondtuk Peterrel.
- Rendben nincs semmi. mondta kedvesen anya és hátranyúlt,hogy megfogja a kezem...
Ám ekkor megpillantotta egy a mi sávunkkal szembe jövő autóst. Először azt hittem,biztos csak képzelődöm,de nem ez teljesen komoly !
- Anya miért nem lassít az a kocsi ? kérdeztem.
- Nem...nem tudom. mondta anya,persze ő nem látott semmi csak rámondta,hogy megnyugtasson.
- Anne nézd ! kiáltotta Robert.
- ÚRISTEN AZ A KOCSI NEKÜNK FOG JÖNNI!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése