15. Rész : Első nap az iskolában...és Petuniával...

Reggel kicsit nehézkesen ébredtem,felültem az ágyamban és mikor körül néztem két érzés fogott el : Örültem,hogy végre csak az enyém volt a szoba,de rosszul is éreztem magam,hogy miattam üres a szoba...
Aztán kikászálódtam az ágyamból és a gardróbhoz sétáltam. Kivettem valami egyszerű sulis cuccot és gyorsan felkaptam magamra. 

Rose ruhája : 

Ezután berohantam a fürdőbe. Megfésülködtem és fogat is  mostam.
- Kész vagy Rose drágám ?-kérdezte nagyi. 
- Igen!-mondtam és már szaladtam is le az ajtóhoz. 
- Mehetünk ?-kérdezte nagyi. Bólintottam és körülnéztem,mert Alicet nem láttam sehol. 
- Alice hol van ?-kérdeztem. 
- Már a kocsiban ül.-mosolygott nagyi. 
Beszálltunk mi is az autóba és elindultunk az iskola felé. 
- Várjátok már az első tanítási napot ?-kérdezte nagyi.
- Igen,persze! Annyira,mint kecske a kést!!-válaszoltam.
Ezen nagyi csak nevetett. 
10 perces utazás után megérkeztünk a sulihoz. Nagyi leparkolt ,mi pedig kiszálltunk az autóból és elköszöntünk nagyitól és elindultunk az iskola bejárata felé. 
Mikor beértünk mindenki minket bámult,de ez még semmi volt,ahhoz képest,ami az osztályteremben várt ránk...
- Sziasztok! Én Jean vagyok ! Én Sarah! Én Britney ! Én pedig Katy!! Na hát milyen jól néztek ki! Milyen szépek vagytok !-mondták a lányok. 
- Kösz lányok,de mi ez a nagy felindulás ?-kérdezte Alice.
- Ja mi csak szeretnénk megismerkedni az új osztálytársainkkal !
- Értem...-mondtam. 
- Sziasztok ! A nevem Emma és a mellettetek lévő teremben,úgyhogy,ha bármi baj van csak szóljatok!!-mondta a lány és elment. 
- Ez bizarr !-mondta Alice. 
- Ne foglalkozzatok vele kicsit dilis a csaj és csak a barátaitokra pályázik!-mondták az osztálytárslányok. 
- Milyen barátainkat ?-kérdeztem. 
- Hát Emma tegnap látott titeket,amint beszálltok egy autóba,amit Louis Tomlinson vezetett!!-mondták ámuldozva a lányok. 
- Meséljetek milyenek igazából ? Harry tényleg annyira perverz ? Niall tényleg folyton eszik ? Liam tényleg fél a kanalaktól ? Zayn tényleg szereti nézegetni magát a tükörben ? Louis tényleg annyira imádja a répát és tényleg van neki egy kitömött galambja,amit Kevinnek hívnak ? -kérdezgették,mi pedig nem értettünk ezekből a zagyvaságokból egy szót se.
Szerencsére bejött Fermick tanár úr és megtartotta az első órát,majd átadta az órarendeket. 

1. óra : Földrajz : dög uncsi :P            ( Fermick tanár úr )
2. óra : Rajz : névtábla gyártás... :egész jó  :) ( Fermick )
3. óra : Nyelvtan : gyűlölöm a helyesírást !!! >:o  ( Miss Fich) 
4. óra : Kémia : eddig nem volt semmi gondom vele : :)  ( Mrs. Firtsten ) 
5. óra : Francia : utálom... :( ( Madame Quier ) 
6. óra : Matek : soha se volt az erősségem :'(  ( Miss Ross ) 
   
7. óra : Tesi : jó vagyok belőle :D ( Mr. Locky ) 

Hát ez lenne a hétfői órarendem. Végül is nem is olyan nehéz...
Az órák után elrohantam Alice-szel az ebédlőbe enni. Nagyon siettünk még is millióan voltak. 
- Hát ez nagyszerű !-mondta Alice mérgesen. 
- Hééé, gyertek ide lányok!-integettek az idegesítő osztálytársaink. Én nem akartam menni...de aztán Alice megindult és követtem én is. Beálltunk a sorba. 
- Öhömm...-köhentettek mögöttünk. Megfordultunk és egy helyes srác állt most már előttünk. 
- Hát ti meg mit kerestek itt ?-kérdezte. 
- Ha jól láttam ti később jöttetek ide,mint én...-mondta. 
- Ugyan már ! Hagyd őket még újak és mi engedtük őket ide!-mondták a lányok és a srác hátrébb állt,mi pedig végre elértük a tálcákat és a kajás pultot. Az ebéd nem tűnt valami finomnak,de azért elvettük és leültünk egy teljesen üres asztalhoz Alice-szel,de követtek minket a lányok...
Megint hülyeségeket kérdezgettek és,hogy honnan ismerjük Louist meg STB...
Hamar befejeztük az "ebédet" és felmentünk a termünkhöz. Ott összepakoltuk a cuccunkat és már rohantunk is a parkoló felé. Most nagyi várt minket. Mikor meglátták a minket követő lányok,hogy nem Louis ül a kocsiban,hanem egy nő,látszott az arcukon,hogy most nagyot csalódtak. 
Beszálltunk a kocsiba.
- Szia nagyi!-köszöntünk. 
- Sziasztok lányok,na milyen volt a suli ?-kérdezte nagyi. 
- Tűrhető!-válaszoltam. Alice is helyeselt. 
- Mi jót csináltatok ?-kérdezte nagyi.
- Tanultunk?!-válaszoltuk. 
Nagyi erre a válaszra csöndben maradt. 
Megérkeztünk és láttuk,hogy a ház előtt áll egy autó. Mikor leparkoltunk,nagyi pedig szinte kiugrott a kocsiból és odarohant a háznál parkoló autóhoz.

A ház előtt parkoló autó : 

- Te meg mit keresel itt ?-kérdezte nagyi az autóban ülőtől. Nem láttam ki ül az autóban,de nagyon érdekelt. Kiszálltam én is az autóból és a kocsi felé mentem. 
- Rosalie ? Te vagy az ? Ó tiszta anyád vagy !-mondta egy női hang,majd kiszállt az autóból. 
- Pe-petunia ??-kérdezte meglepetten Alice. 
- Alice drágám,de gyönyörű lettél!-mondta a nő,Petunia. 
- Peter ?-kérdezte Petunia. 
- Ne érdekeljen az téged ! 
- Ejnye-bejnye Mrs.Fredrick én a helyében kicsit csöndesebben beszélnék...
- Ugyan miért Petunia ?-kérdezte nagyi undorodva. 
- Mert én vagyok a gyerekek gyámja!-jelentette ki Petunia. 
- Az lehetetlen,hisz én vagyok !-mondta nagyi. 
- Már nem. Simán eltudom intézni,hogy papírom is legyen róla !
- Nem tennéd,mert a sajátjaidról is alig tudsz gondoskodni !-válaszolta nagyi nevetve. 
- Én nem nevetnék a helyedben! Majd meglátod! Vagy ideadod most a gyerekeimet vagy eljövök értük holnap,de a gyámhatósággal!-fenyegetőzött Petunia. 
Ekkor egy ártatlan kérdés futott át az agyamon :"- Nagyi,ugye nem engeded,hogy elvigyen minket ?!" melyet nem mondtam ki. 
Nagyi szinte sírva nézett ránk. 
- Menjetek fel lányok és pakoljátok össze minden cuccotokat...
- Ez a beszéd!-örvendezett Petunia. 
Félve rohantam be a házba,majd a szobámba. "-Vajon ki ez a nő ? Mit akarhat épp most tőlünk ? Egy biztos : nem a jó szándék vezérli ! " 
Ahogy ezen agyaltam,egyszer csak valaki megfogta a vállam. Összerezzentem. 
- Gyere Rose menjünk...-mondta szomorúan Alice. Bólintottam és felkaptam a bőröndöm. Mikor kiértünk a kocsihoz,a csomagtartója és az ajtaja már nyitva állt nekünk. Betettük a bőröndöket és nagyihoz sétáltunk leszegett fejjel. 
- Nem lesz semmi baj lányok ! Majd mindennap beszélünk! Vigyázzatok magatokra és szeretlek titeket!-mondta sírva nagyi. Ekkor jelent meg Peter is az ajtóban. Nála is ott volt a nagy bőröndje. Ő nem sírt,csak lehajtotta a fejét. Tipikus pasi...
Én is elkezdtem kicsit könnyezni,mikor beszálltunk az idegen autóba és becsuktuk az ajtót. Én és Alice ültünk hátul,Peter pedig elől az anyós ülésen. Elindultunk. Hányingerem volt,mert a kocsi tele volt fújva borzalmas illatú parfümökkel és az ablakot nem húzhattuk le,mert akkor huzat lesz...
Ez a nő egy idegbeteg!  Vezetés közben nem csak telefonál,hanem sminkeli magát és cigizik is! Ha ez még nem idegesítő akkor egész úton,ami kb. 1,5,2 órás volt,  csak a mai napját fejtette ki! Halálra untam magam,ezért kínomban elaludtam. Természetesen a 3 fiúról ( Liamről,Zaynről és Harryről) álmodtam. Alice hangja ébresztett fel. Hogy mit mondott azt nem tudom,de felébredtem rá az biztos. 
- Á Rosalie felébredtél ?!-mondta Patunia. 
- Úgy tűnik.-válaszoltam halkan. 
- Na akkor szálljatok ki és köszöntelek titeket a házamban !-mondta Petunia és kitárta karjait. Amint kiszálltunk az autóból én vettem egy mély levegő,melynek nem erős,émelygős illata. Majd mikor felemeltem a fejem egy hatalmas,álom szép házat láttam magam előtt. 

Az álomszép villa : 

- Ebben a házban fogunk élni ?-kérdeztem,de nem kaptam rá választ,mert a csodálkozó hangom elnyomta egy idegesítő,sipítozó hang. 
- Anya,anya! Haza jöttél? Megyünk végre vásárolni ?-hallatszott. A hang irányába néztem és két lányt láttam,amint felénk futnak. 
- Sziasztok drágáim! Ők itt az új lakók. Alice,Peter és Rosalie.-mutatott be minket Petunia. 
- Haliii! Én Sofi,én pedig Jessy vagyok.-köszöntek a lányok. 
- Hol...Á ott jön a fiam, Dav.-mutatott előre felé  egy srácra Petunia. 
- Szia anya. Sziasztok hát ti ? Vendégek vagytok ?-kérdezte a srác. 
- Valami olyasmi...-mondtam halkan.
- David vagyok.-mutatkozott be. 
- Én Alice,én Peter, én pedig Rose.-mutatkoztunk be mi is. 
- Hát akkor menjünk be.-mondta Petunia és bementünk a házba. A ház nem csak kívülről,hanem belülről is hatalmas!
-  Rosalie,te alszol Jessica,Alice te alszol Sofia és Peter te alszol David szobájában.-mondta Petunia,aztán magunkra hagyott minket. 
- Na jó áruljátok el,hogy honnan jöttök és mit kerestek itt nálunk !-mondta a szőke hajú lány, Sofia. 
- Legszívesebben vissza mennénk oda ahonnan jöttünk,de nem lehet,mert az anyukátok hozott minket ide!-mondtam kissé felháborodva. 
- Miért hozott ide anya ?-kérdezte Jessica. 
- Ha én azt tudnám...-mondta Peter. 
- Na jó akkor ennyit erről. Én nagyon álmos vagyok tehát lefekszem aludni és jön velem Jessica is! Ha netán ti is álmosak lennétek csak kopogjatok!-mondta Sofia és elráncigálta Jessicat is. 
- Ne törődjetek velük,nagyképűek !-mondta David. Nem válaszoltunk rá semmit csak mosolyogtunk.
- Bekopogok nekik,hogy szeretnétek aludni.-mondta David és bekopogott. A lányok nem fogadták szívesen,de végül beengedtek minket és lepakolhattunk. Én Jessica szobájába kerültem és ő egész végig csak bámulta,ahogy én kipakoltam a cuccaim a bőröndből. Mikor készen lettem felnéztem és Jessica kedvesen elmosolyodott. 
- Gyere szerintem elférünk ketten az ágyon.-mondta és megágyazott. Aztán felvettem a pizsamám és lefeküdtem az ágyba. A fal felé fordultam és egy szörnyű érzés tőrt rám,majd elkezdtem sírni. Nyilván ezt Jessica is hallotta,de úgy tett mintha nem is hallotta volna...
Végül álomba sírtam magam...