- A-a.-válaszoltam flegmásan és próbáltam kiszabadulni Petunia műköreinek szorításából.
- Hát akkor meg hol vannak ?-kérdezte Sofia.
- Mit tudom én...!-vágtam rá és belecsíptem Petunia karjába. Ettől felordított én pedig rohantam,mint egy eszement.
Sajnos nem jutottam túl sokáig,mert Matt,Josh és a többiek elállták az utam.
- Engedjetek át !-kiáltottam kétségbeesetten,de ők meg se mozdultak...
Valamit ki kellett találnom,de nagyon gyorsan.
Csak egyetlen ötletem támadt,de az valami eszméletlen hülye ötlet...
- Puttin my defences up
'Cause I don't wanna fall in love
If I ever did that
I think I'd have a heart attack...
Kezdtem el énekelni. Erre hirtelen mindenki engem figyelt,így hát gondoltam éneklem tovább...
- Never put my love out on the line
Never said yes to the right guy
Never had trouble getting what I want
But when it comes to you, I'm never good
enough
When I don't care
I can play 'em like a Ken doll
Won't wash my hair
Then make 'em bounce like a basketball
But you make me wanna act likea girl
Paint my nails and wear high heels
Yea you,make me so nervous
That I just can't hold your hand...
- Rose..?!-nézett rám Petunia.
- Túl jó a hangja..!-jegyezte meg Sofia.
Hirtelen tapsolni kezdett mindenki.
- Elnézést bocsánat !-hallatszott,majd alacsony kicsit pufók alak állt előttem.
- Hogy hívnak kedves ?-kérdezte.
- Rosalie Jakson.-válaszoltam.
- Jakson...?! Én Tom Jakson vagyok. Menedzser. Meg kell,hogy mondjam a hangod bár még csiszolatlan,de csodás !-mondta Mr. Jakson.
- Köszönöm.-mondtam.
- Nem szeretnél esetleg élőben énekelni ? Én elintézhetem neked !-mondta Mr.Jakson.
- De..de igen szeretnék !-mondtam kicsit bizonytalanul.
- Menj csak drágám !-biztatott Petunia.
Az előbb a karomnál fogva ráncigált,most meg arra ösztönöz,hogy menjek énekelni ?! Valamit forral a fejében..csak tudnám,hogy mit..
- Jó napot én Rose anyja vagyok, Petunia !-mutatkozott be Petunia...
Még hogy ő lenne az anyám ?! Jó vicc...!
- Örvendek. A nevem Tom Jakson. Szeretném a lányát elvinni egy válogatásra,ahol segítenek neki és akár egy híres énekes is válhat belőle !-mondta Mr. Jakson.
- Rendben. Mikor ?-kérdezte Petunia.
- Háth...-mondta Mr. Jakson és ránézett az órájára.
- Most !-tette hozzá és elindult az autója felé. Intett nekünk is.
Petunia elkapta a kezem és húzott maga után... Mögöttünk szedte a lábait Sofia. Úgy nézett rám,mintha meg akarna ölni ! Nem is értem miért...
Beszálltunk az autóba és láttam,amint a többiek érthetetlenül néznek minket. Meg is értem őket. Még én sem fogtam fel teljesen...
- Megérkeztünk ?-kérdeztem.
- Igen.-válaszolta Mr. Jakson.
Kiszálltunk egy gyönyörű házat láttunk. Először el sem akartam hinni,hogy az lenne a stúdió.
A Stúdió :
Mikor bementünk és annyira elbámészkodtam,hogy nagyon lemaradtam és amire észbe kaptam már nem láttam senki ismerőst ebben a hatalmas épületben. Elkezdtem keresni Petuniat és a többieket,de csak még jobban eltévedtem...
Éppen egy nagyon magas lépcső tetejére értem fel,mikor zajt hallottam a hátam mögül.
Megfordultam és abba az irányba kezdtem el haladni,de nem figyeltem kellőképpen,mert neki mentem valakinek vagy valaminek...
- Jaj a dalszövegem !-hallatszott.
- Bocsánat,nem láttalak !-mentegetőztem.
- Nincs semmi baj ! Téged nem láttalak, új vagy talán ?-kérdezte a lány.
- Igen mondhatjuk úgy is.-mondtam mosolyogva.
- Én Emilie vagyok.-mutatkozott be.
- Én pedig Rose !-mutatkoztam be én is.
- Milyen dalszöveged van ?-kérdeztem.
- Ó ez ?! Ezt fogom énekelni,majd ha beválogatnak.-mondta Emilie.
- Hova válogatnak be ?-értetlenkedtem.
- Háát most lesz egy meghallgatás és azokat,akik jól szerepelnek elviszik az X-Factorba és ott is énekelhet. Ha ott is meggyőzi a zsűriket,akkor akár be is vehetik a versenybe !-örvendezett Emilie.
- Komolyan ?! De jó lenne,ha sikerülne nekem !-ábrándoztam.
- Én is így vagyok vele ! Nagyon izgulok már most !-mondta Emilie.
- Rosalie ! Á látom már megismerkedtél az egyik versenyzővel,Emilievel.-mondta Mr. Jakson.
- Szia Tom !-köszönt Emilie.
- Gyertek,mert kezdődik a meghallgatás !-mondta Mr.Jakson és elindult egy nagy terem felé,ami tele volt különböző hangszerekkel és a terem közepén volt egy szék és egy mikrofon.
- Üljetek le itt kint és majd szólítalak titeket !-utasított Mr. Jakson.
Bólintottunk és leültünk...
Ezután csak vártunk..csak vártunk...és csak vártunk...
- Már kb. 1,5 órája ülünk itt...-mondtam unottan.
- Igen és még mindig nem kerültünk sorra !-mondta Emilie.
- Emilie te jössz !-szólt ki Mr. Jakson.
- Hű ez hatásos volt !-jegyezte meg Emilie és bement a terembe.
Nem hallatszott ki semmi,így nem tudtam,hogy mi fog odabenn rám várni. Eddig egyáltalán nem is izgultam. Sőt mosolyogtam,mikor láttam,hogy Emilie mennyire izgul...
Kb. 8-10 perc múlva újra kinyílt az ajtó és most tudtam,hogy engem fognak szólítani...
- Rosalie gyere te következel !-hallatszott.
Felálltam és lassan az ajtóhoz sétáltam,majd beléptem a terembe.
- Na halljuk !-mondták egy üveg fal mögül.
- Várjatok !-nyitott be Mr. Jakson.
- Ezt a lányt ma fedeztem fel és nem kapott se szöveget se semmit !-mondta lihegve Mr. Jakson.
- Akkor most mi legyen ?-kérdezték az üveg fal mögött ülő zsűrik.
- Rosalie eltudnád énekelni végig azt a számot,amit ma az utcán énekeltél ?-kérdezte reménykedve Mr. Jakson.
- Természetesen.-válaszoltam és a kezembe vettem a mikrofont...
Na most kezdtem el izgulni,de nagyon !
- Jól van akkor kezd el azt a számot. Nem kell izgulni csak szép nyugodtan ! Csak te fogsz énekelni nem lesz zene !-mondták a zsűrik.
Bólintottam. Vettem egy mély levegőt,majd utána belekezdtem a dalba...
- Puttin my defences up
'Cause I don't wanna fall in love
If I ever did that
I think I'd have a heart attack...
- Never put my love out on the line
Never said yes to the right guy
Never had trouble getting what I want
But when it comes to you, I'm never good
enough
When I don't care
I can play 'em like a Ken doll
Won't wash my hair
Then make 'em bounce like a basketball
Never said yes to the right guy
Never had trouble getting what I want
But when it comes to you, I'm never good
enough
When I don't care
I can play 'em like a Ken doll
Won't wash my hair
Then make 'em bounce like a basketball
Paint my nails and wear high heels
Yea you,make me so nervous
That I just can't hold your hand...
- You make me glow ,but I cover up
Won't let it show, so I'm
Puttin' my defences up
Cause I don't wanna fall in love
If I ever did that
I think I'd have a heart attack... (3x)
- Never break a sweat for the other guys
When you come around , I get paralyzed
And everytime I try to be myself
It comes out wrong like a cry for help
It's just not fair
Pain's more trouble than love is worth
I gasp for air
It feels so good,but you know it hurts
- But your make me wanna act like a girl
Paint my nails and wear perfume
For you,make me so nervous
That I just can't hold your hand
- You make me glow ,but I cover up
Won't let it show, so I'mPuttin' my defences up
Cause I don't wanna fall in love
If I ever did that
I think I'd have a heart attack... (3x)
- The feelings got lost in my lungs
They're burning, I'd rather be numb
Ang there's no one else to blame
So scared I take off and I run
I'm flying too close to the sun
And I burst into flames
Puttin' my defences up
Cause I don't wanna fall in love
If I ever did that
I'm flying too close to the sun
And I burst into flames
- You make me glow ,but I cover up
Won't let it show, so I'mPuttin' my defences up
Cause I don't wanna fall in love
If I ever did that
I think I'd have a heart attack (2x)
I think I'd have a heart attack
I think I'd have a heart attack (2x)
Vége lett a dalnak. Gyorsan a zsűrire néztem,bár nem igazán láttam őket... Izgatottan vártam a véleményüket.
- Rosalie a hangod fenomenális !!! Nagyon jó a hangod a hangszíned is tetszik! Kész sztár vaagy !!-mondták. Én pedig "köszönöm"-öket tátogtam és mosolyogtam.
Iszonyúan örültem !
- Köszönjük szia !-mondták. Én is elköszöntem és kimentek egy óriási vigyorral az arcomon.
- Na hogy ment kis lányom ?-kérdezte Petunia. "- Kis lányooom ??!!" Szép is lenne,ha ő lenne az anyám !
- Szerintem jól sikerült és azt mondták a zsűrik is,hogy jó voltam..-mondtam.
- Örülök !-mondta Mr. Jakson.
Ezután átmentünk egy szobába,ahol elég sokan ücsörögtek. Olvastak,beszélgettek,zenét hallgattak vagy a telefonjukkal szórakoztak,de mikor belépetünk a szobába,egyszerre óriási csend lett és mindenki minket figyelt.
- Na,figyelem mindenki a tovább jutók neveit most felolvasom. Aki hallja a nevét az legyen szíves kimenni a szobából,ahol már várják őket !-mondta az egyik zsűri tag.
Erre hirtelen mindenki abba hagyta,amit eddig csinált és maga elé nézve várta az "ítéletét".
- Szia Emilie .-suttogtam a lány fülébe,mikor megláttam.
- Szia Rose .-mondta.
Emilie valamit nagyon szorított a kezében és látszott rajta,hogy eléggé izgul. Megszorítottam a kezét. Erre elmosolyodott.
Már egy csomó név elhangzott csak az enyém és Emilie neve nem. Talán nem jutottunk tovább ? De hát nekem azt mondták,hogy jó voltam..! Akkor ezek szerint jó..de nem elég jó !
- Hát azt hiszem ennyi !-mondta a szűri.
Láttam Emilier arcán az óriási csalódást és a fájdalmat,hogy nem jutott tovább...
Na körülbelül az én arcom is ugyanúgy nézhetett ki...
Már végképp azt hittem,hogy már a kezdés előtt elbuktam mindent...amikor az egyik zsűri tag lihegve rontott be egy papírral a kezében...
- Várjatok ! Ugye nem küldtetek haza még senkit ?-kérdezte.
- Nem.-hangzott rá a válasz.
- Akkor jó,mert 2 lány nem rég érkezett és az ő nevük még nincs a listán,de kár lenne őket elküldeni,mert tehetségesek...!-hallatszott.
Ekkor felcsillant a remény.
- Emilie Taylor ! Itt van még Emilie ?-kérdezték a zsűrik.
- Emilie ! Mondták a neved !-löktem meg.
- Igen tessék még itt vagyok ?!-kapta fel a fejét Emilie.
- Gratulálok,tovább jutottál !-mondták a zsűrik.
- ÁÁ!-sikított Emilie és kirohant.
- Rosalie Jakson...A hangod csodálatos és ezt nyilván te is tudod..tovább jutottál természetesen te is !-hadarták el a végét a zsűrik.
- Köszönöm !-kaptam a számhoz mosolyogva. Aztán kirohantam én is.
- Na ?-kérdezte Petunia.
- Igen !-mondtam boldogan és egy boldog mozdulatot csináltam.
Öröm mozdulat :
- Gratula..-mondta szemrehányóan Sofia.
- Köszi !-mondtam mosolyogva.
- Na mehetünk ?-kérdezte Mr. Jakson.
- Hová ?-kérdeztem.
- Hát az x-factor stúdiójába,hogy gyakorolhassatok a holnaputáni élősóra !-válaszolt az egyik zsűri tag.
- Figyelem mindenki ! Sorakozzatok itt előttünk ! Engem hívjatok nyugodtan Marc-nak, ő itt mellettem Bridgit és 3. tagunk pedig Tom.-mondta Marc.
- Rendben.-helyeseltünk és oszlopokba rendeződve álltunk a zsűrik előtt.
Ezután elindultunk végre a parkolóba,hol már várt minket 2 hatalmas busz. Felszálltunk. Mellettem természetesen Emilie ült. Annak kimondottan örültem,hogy "sajnos" Petunia és Sofia nem jöhettek velem...
- Elindult a busz !!-mondta Emilie izgatottan.
Én csak mosolyogtam,de ez a mosoly hamar lehervadt az arcomon,mert út közben csak azon járt a fejemben,hogy a többiekkel vajon mi történhetett ?! Biztos jól mulatnak nélkülem...! Hiányoznak..de én biztos,hogy nem hiányzom nekik..!
- Hé,Rose nézd már mindjárt...ott..vagyunk..! Hát neked meg mi bajod ?-kérdezte Emilie.
- Semmi, csak tudod elgondolkoztam.-válaszoltam.
- Értem és min ?-kérdezte.
- Azon,hogy már milyen régen láttam a barátaimat...-válaszoltam.
- Én is...! Nézd itt vagyunk ! Megérkeztüüünk !!-örvendezett Emilie.
Miután leparkoltak a buszok,szinte mindenki kirohant a buszból és meg sem állt a hatalmas bejárati ajtókig...
- Állj !-kiáltotta Marc.
- Ma és holnap csak próbálunk ! Ismétlem CSAK PRÓBA van emberek ! Nyugi !-mondta Marc kicsit mérgesen. Erre mindenki kicsit elkeseredett és visszasétáltak a buszokhoz.
- Gyertek menjünk be próbálni !-mondta Bridgit lelkesítően.
Mikor beértünk a próbaterembe mindenki lepakolta a kis táskáját és többen is egy lapot vettek elő.
Én nem kaptam.
- Nagyon sajnálom Rosalie,de csak ennyi dalszövegünk volt,de így legalább te saját magad választhatsz egy számot ! Ha előtudtad adni a Heart Attack-ot akkor ez a feladat piskóta lesz neked !-biztatott Tom.
- Rendben.-mondtam kissé elkeseredve,de nem csüggedtem sokáig,ameddig sokan már gyakoroltam,addig én számot kerestem.
Már kb. 1 órája hallgatok számokat,de egyik sem az igazi..!
- Te mit csinálsz Rose ?-kérdezte Emilie.
- Számot keresek magamnak és te ?-kérdeztem.
- Én már találtam és most zenét hallgatok.-válaszolta Emilie.
- Mit ?-kérdeztem.
- Ezt !-válaszolta Emilie és odaadta az egyik fülhallgatóját.
- Ez nagyon jó szám !-jegyeztem meg.
- Figyelem vége a próba időnek,most vissza megyünk a stúdióba és holnap már szeretnénk élőben hallani a számokat !-mondta Marc.
Ezután kimentünk és felszálltunk a buszra. Egész úton azt a számot hallgattam,amit Emilie mutatott. Nagyon tetszett. Lehet,hogy ezt fogom énekelni holnap...
Mikor megérkeztünk,Petunia, Sofia és még több szülő,rokon,barát vagy barátnő várta a buszról leszálló embereket.
- Na hogy ment ?-kérdezte Petunia.
- Egész jól !-mondtam.
- Na gyere menjünk haza !-mondta Petunia és beszálltunk a kocsiba.
Úton "hazafelé" Sofia piszkált,Petunia meg hülye kérdésekkel bombázott.
Mikor végre "haza" értünk értünk azonnal berohantam Jessica szobájába. Magamra zártam az ajtót.
Nem tétováztam sokat,mert holnap nagy nap lesz ! Kerestem egy pizsamát Jess ruhái közül. Felöltöztem és bebújtam az ágyba.
Nem sokára már aludtam is...
I think I'd have a heart attack
I think I'd have a heart attack (2x)
Vége lett a dalnak. Gyorsan a zsűrire néztem,bár nem igazán láttam őket... Izgatottan vártam a véleményüket.
- Rosalie a hangod fenomenális !!! Nagyon jó a hangod a hangszíned is tetszik! Kész sztár vaagy !!-mondták. Én pedig "köszönöm"-öket tátogtam és mosolyogtam.
Iszonyúan örültem !
- Köszönjük szia !-mondták. Én is elköszöntem és kimentek egy óriási vigyorral az arcomon.
- Na hogy ment kis lányom ?-kérdezte Petunia. "- Kis lányooom ??!!" Szép is lenne,ha ő lenne az anyám !
- Szerintem jól sikerült és azt mondták a zsűrik is,hogy jó voltam..-mondtam.
- Örülök !-mondta Mr. Jakson.
Ezután átmentünk egy szobába,ahol elég sokan ücsörögtek. Olvastak,beszélgettek,zenét hallgattak vagy a telefonjukkal szórakoztak,de mikor belépetünk a szobába,egyszerre óriási csend lett és mindenki minket figyelt.
- Na,figyelem mindenki a tovább jutók neveit most felolvasom. Aki hallja a nevét az legyen szíves kimenni a szobából,ahol már várják őket !-mondta az egyik zsűri tag.
Erre hirtelen mindenki abba hagyta,amit eddig csinált és maga elé nézve várta az "ítéletét".
- Szia Emilie .-suttogtam a lány fülébe,mikor megláttam.
- Szia Rose .-mondta.
Emilie valamit nagyon szorított a kezében és látszott rajta,hogy eléggé izgul. Megszorítottam a kezét. Erre elmosolyodott.
Már egy csomó név elhangzott csak az enyém és Emilie neve nem. Talán nem jutottunk tovább ? De hát nekem azt mondták,hogy jó voltam..! Akkor ezek szerint jó..de nem elég jó !
- Hát azt hiszem ennyi !-mondta a szűri.
Láttam Emilier arcán az óriási csalódást és a fájdalmat,hogy nem jutott tovább...
Na körülbelül az én arcom is ugyanúgy nézhetett ki...
Már végképp azt hittem,hogy már a kezdés előtt elbuktam mindent...amikor az egyik zsűri tag lihegve rontott be egy papírral a kezében...
- Várjatok ! Ugye nem küldtetek haza még senkit ?-kérdezte.
- Nem.-hangzott rá a válasz.
- Akkor jó,mert 2 lány nem rég érkezett és az ő nevük még nincs a listán,de kár lenne őket elküldeni,mert tehetségesek...!-hallatszott.
Ekkor felcsillant a remény.
- Emilie Taylor ! Itt van még Emilie ?-kérdezték a zsűrik.
- Emilie ! Mondták a neved !-löktem meg.
- Igen tessék még itt vagyok ?!-kapta fel a fejét Emilie.
- Gratulálok,tovább jutottál !-mondták a zsűrik.
- ÁÁ!-sikított Emilie és kirohant.
- Rosalie Jakson...A hangod csodálatos és ezt nyilván te is tudod..tovább jutottál természetesen te is !-hadarták el a végét a zsűrik.
- Köszönöm !-kaptam a számhoz mosolyogva. Aztán kirohantam én is.
- Na ?-kérdezte Petunia.
- Igen !-mondtam boldogan és egy boldog mozdulatot csináltam.
Öröm mozdulat :
- Gratula..-mondta szemrehányóan Sofia.
- Köszi !-mondtam mosolyogva.
- Na mehetünk ?-kérdezte Mr. Jakson.
- Hová ?-kérdeztem.
- Hát az x-factor stúdiójába,hogy gyakorolhassatok a holnaputáni élősóra !-válaszolt az egyik zsűri tag.
- Figyelem mindenki ! Sorakozzatok itt előttünk ! Engem hívjatok nyugodtan Marc-nak, ő itt mellettem Bridgit és 3. tagunk pedig Tom.-mondta Marc.
- Rendben.-helyeseltünk és oszlopokba rendeződve álltunk a zsűrik előtt.
Ezután elindultunk végre a parkolóba,hol már várt minket 2 hatalmas busz. Felszálltunk. Mellettem természetesen Emilie ült. Annak kimondottan örültem,hogy "sajnos" Petunia és Sofia nem jöhettek velem...
- Elindult a busz !!-mondta Emilie izgatottan.
Én csak mosolyogtam,de ez a mosoly hamar lehervadt az arcomon,mert út közben csak azon járt a fejemben,hogy a többiekkel vajon mi történhetett ?! Biztos jól mulatnak nélkülem...! Hiányoznak..de én biztos,hogy nem hiányzom nekik..!
- Hé,Rose nézd már mindjárt...ott..vagyunk..! Hát neked meg mi bajod ?-kérdezte Emilie.
- Semmi, csak tudod elgondolkoztam.-válaszoltam.
- Értem és min ?-kérdezte.
- Azon,hogy már milyen régen láttam a barátaimat...-válaszoltam.
- Én is...! Nézd itt vagyunk ! Megérkeztüüünk !!-örvendezett Emilie.
Miután leparkoltak a buszok,szinte mindenki kirohant a buszból és meg sem állt a hatalmas bejárati ajtókig...
- Állj !-kiáltotta Marc.
- Ma és holnap csak próbálunk ! Ismétlem CSAK PRÓBA van emberek ! Nyugi !-mondta Marc kicsit mérgesen. Erre mindenki kicsit elkeseredett és visszasétáltak a buszokhoz.
- Gyertek menjünk be próbálni !-mondta Bridgit lelkesítően.
Mikor beértünk a próbaterembe mindenki lepakolta a kis táskáját és többen is egy lapot vettek elő.
Én nem kaptam.
- Nagyon sajnálom Rosalie,de csak ennyi dalszövegünk volt,de így legalább te saját magad választhatsz egy számot ! Ha előtudtad adni a Heart Attack-ot akkor ez a feladat piskóta lesz neked !-biztatott Tom.
- Rendben.-mondtam kissé elkeseredve,de nem csüggedtem sokáig,ameddig sokan már gyakoroltam,addig én számot kerestem.
Már kb. 1 órája hallgatok számokat,de egyik sem az igazi..!
- Te mit csinálsz Rose ?-kérdezte Emilie.
- Számot keresek magamnak és te ?-kérdeztem.
- Én már találtam és most zenét hallgatok.-válaszolta Emilie.
- Mit ?-kérdeztem.
- Ezt !-válaszolta Emilie és odaadta az egyik fülhallgatóját.
- Ez nagyon jó szám !-jegyeztem meg.
- Figyelem vége a próba időnek,most vissza megyünk a stúdióba és holnap már szeretnénk élőben hallani a számokat !-mondta Marc.
Ezután kimentünk és felszálltunk a buszra. Egész úton azt a számot hallgattam,amit Emilie mutatott. Nagyon tetszett. Lehet,hogy ezt fogom énekelni holnap...
Mikor megérkeztünk,Petunia, Sofia és még több szülő,rokon,barát vagy barátnő várta a buszról leszálló embereket.
- Na hogy ment ?-kérdezte Petunia.
- Egész jól !-mondtam.
- Na gyere menjünk haza !-mondta Petunia és beszálltunk a kocsiba.
Úton "hazafelé" Sofia piszkált,Petunia meg hülye kérdésekkel bombázott.
Mikor végre "haza" értünk értünk azonnal berohantam Jessica szobájába. Magamra zártam az ajtót.
Nem tétováztam sokat,mert holnap nagy nap lesz ! Kerestem egy pizsamát Jess ruhái közül. Felöltöztem és bebújtam az ágyba.
Nem sokára már aludtam is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése