Reggel 8:34. Egész éjjel alig aludtam valamit,folyton felkeltem és nem tudtam visszaaludni. Míg végül fél 9 után úgy döntöttem,hogy nem próbálkozom tovább,felkeltek. Felöltöztem,megfésülködtem és lementem reggelizni. Remegni kezdett a gyomrom,amikor megláttam,hogy Harry a nappaliban röhögcsél. 
- Jó reggelt !-köszönt Liam,de nem válaszoltam,hanem Harryt bámultam. Olyan tökéletes volt,ahogy ott állt,beszélgetett Louisval. 
- Rosei,figyelsz ?-hallatszott. Még mindig semmi.
- Öhm..kiöntötted..-szólt ismét Liam. Tényleg véletlenül a kezemre folyt a kávé,ami forró volt. Már égette a kezem. Erre idenézett Harry.
- Mi történt ?-kérdezte. Nem tudtam válaszolni,csak a kezemre mutattam. Segített feltörölni,de véletlenül összeért a kezünk. Abban a percben ránéztem és ő is rám. Aztán elkapta a tekintetét.
- Beszélhetnénk ?-suttogta. Bólintottam. Kimentünk a teraszra.
- Nem bírom..-mondta és közelebb jött. 
- Én sem..-néztem a földre. Felemelte az állam és megpróbált megcsókolni. Későn kapcsoltam,már megtörtént. 
- Nem szabad ! Meglátnak !-toltam el,de már túl késő volt. Berohantam a nappaliba. Senki sem volt bent. Megkönnyebbülve sóhajtottam. 
- Na látod ! Nincs itt senki !-fogta meg a kezem.
- Akkor sem !-rántottam ki a kezem a kezéből. Felmentem a szobámba. Felöltöztem,lefelé indultam,de Harry utamat állta.
- Menj arrébb !-mondtam talán kissé durván. Ám Harrynek esze ágában sem volt arrébb mennie. Így hát eltoltam,de elkapta a karom.
- Eressz el !-rángattam a karom. Ekkor megjelent Zayn.
- Mi folyik itt ?-kérdezte. Ránk nézett,Harry pedig rá. Én ezt kihasználva,kirántottam a kezem a kezéből és lerohantam a lépcsőn. Zayn érthetetlenül figyelte,ahogy elviharzok. Úgy döntöttem megkeresem Hannaht és Josht.
Hannaht alig 30 perc alatt megtaláltam. Susannel volt a kedvenc ruhaboltjában. Rábeszéltem őket,hogy jöjjenek velem megkeresni Josht. Susan amúgy sem ismeri annyira. 
Ledöbbentem ,amikor megláttam Josht. Nem ilyen volt. Alig ismertem rá. Odaszaladtam hozzá. 
- Josh !-kiáltottam. 
- Rose ?!-mondta furcsán.
- Igen..szia.-torpantam meg. 
De Josh csak rám nézett. Nem értettem miért,aztán megjelent...
- JOSH !-kiáltotta egy hang.
Láttam Josh arcán,hogy ezt nem így akarta. 
- Jessica..?????-esett le az állam. Erre nem számítottam. 
- Rose ??-fordult meg fancsali képpel.
- Alice,hogy van ?-érdeklődtem,de Jess Joshsal foglalkozott. 
- Ne haragudjatok,ezt nem így akartam..de ahogy látom ismeritek Jessiet..-mondta kínosan Josh. 
- Tévedés.! Én senkit sem ismerek !-szólalt fel Susan. 
- Én csak egy valakit nem..-nézett rám Jessica. Ez egy egyenes célzás volt arra,hogy még mindig haragszik rám.
- Gyere..mennünk kell !-nyafogott Jess Joshnak. 
- Hát akkor..örültem nektek..sziasztok !-köszönt el Josh.
- Jha és lányok ! Gratulálok !-ment tovább mosolyogva Josh. Kicsit összetörtem,mert azért Joshsal nagyon jóban voltam és reméltem,hogy jobb kapcsolat lesz köztünk. De már biztos,hogy nem,mert Jess nem igazán békélt meg. 
- Menjünk haza...-mondtam szomorúan. 
- Rose..-tette a vállamra a kezét Hannah. Elfordultam. Semmi kedvem sem volt a vígasztaló szövegeket hallgatni. Inkább haza sétáltam. Nem mintha ott jobb lenne..Harry ha ràm néz elájulok,Zayn ha ràjön kiakad...sehogy sem jó ! Meg ott van a verseny is..Legszívesebben elaludtam volna és nem keltem volna fel egy darabig biztos. 
Mikor haza értünk megint üres volt minden. Ez már zavaró volt. 
- Louis !-szaladtam ki a teraszra.
- Mi az?-kérdezte.
- Hol vannak a többiek ?-tettem fel a kérdést,de a fiú csak nézett egy darabig.
- Jha hogy ők..hát elmentek..de sietnek vissza !-vàlaszolta egy kis idő múlva. Intettem nek egy "köszi"t. Felrohantam a szobámba,leültem ágyamra. Gondolkoztam,hogyan mondjam el majd Zaynnek. Aztán átfutott az agyamon az a gondolat:"- lehet,hogy addigra már nem is fogom szeretni Harryt. Kicsit sikerül ez által megnyugodnom.  
- Rose itt vagy ?-kérdezte Zayn kedves hangja.
- Igen..-válaszoltam elcsuklott hangon. Benyitott. Leült mellém és hallgatott.
- Veled volt már olyan,hogy legszívesebben mindent visszaszívnàl és csak annyit mondanál: Fontos vagy nekem és szeretlek !"? 
- Folyton ezt érzem...-fogta meg akezemet Zayn,majd felállított és levitta nappaliba. Harryt kerestem,de sehol sem láttam. Aggódó pillantásokat vetettem mindenkire. Aztán csalódottan szegeztem le a fejem. Leültünk a kanapéra. Engem Zayn az ölébe ültetett. Kicsit kényelmetlen volt,de tűrtem. Ekkor betoppant Harry. Csillogó szemekkel néztem rá. Rögtön kiszúrt minket. Fel akartam állni de az már nagyon feltűnő lett volna,ezért ott maradtam. 
- Valami baj van ?-kérdezte Zayn. Megráztam a fejem,mire ő megpuszilt. Kicsit talán elrántottam a fejem. Már nem bírtam tovább ! Egyszer csak felpattantam. Mindenki kérdőn nézett rám. De én csak felrohantam a szobámba. Pár perc múlva kopogást hallottam. Vonakodva,de kinyitottam az ajtót. Liam lépett be. 
- Mit akarsz..?-kérdeztem talán kissé durván. 
- Mi folyik itt ?! Mi bajotok van ?! Összevesztetek Zaynnel ?!-kérdezgetett. Csak vállat vontam,átléptem rajta és kimentem a szobából. Liam szónélkül állt a szoba közepén és nézte,ahogy lassan eltűnök a lépcső alján. A nappaliban ott ült Louis, valami agyatlan hülyeséget nézett. Niall a konyhában nézegette a hűtőt. De Zaynt és Harryt sehol sem láttam. Kimentem az utcára. Üres volt és rideg. Esőre állt az idő. Körös-körül fák voltak a házak elé ültetve. A fiatal csemetéket kegyetlenül taszigálta az egyre felerősödő szél. Megborzongtam,libabőr szaladt végig a testemen,ahogy elért a hideg fuvallat. Ekkor megjelent Harry és Zayn. Nevetgéltek,hülyültek. Jó kedvűnek tűntek. Ám amikor ideértek a kedvűk megváltozott,mind a ketten elmentek mellettem és még csak rám sem néztek. Elindultam egy teljesen másik irányba. Nem követtek,ami igazából kicsit rosszul esett. 
- Rose te még is hova mész ?!-állított meg Hannah. Megvontam a vállam és tovább mentem. 
- Azonnal állj meg ! Rosalie Jackson hozzád beszélek !!-kiáltozott utánam Han. Durcásan megfordultam,ránéztem. Lassan felém futott. Mikor ideért dühösnek tűnt. 
- Neked mégis mi bajod van ?! Tegnap óta nagyon furcsa vagy..!-érdeklődött Hannah. Nem akartam neki elmondani az egészet,de valóban baj volt. Vállat vontam.
- Naa ! Tudom,hogy van valami bajod..!-lépett közelebb a legjobb barátnőm. 
- Sajnálom...-böktem ki szomorúan. 
- De mit ??-aggódott Hannah.
- Zayn...és Harry...-motyogtam szinte sírva. 
- Ugye nem Zaynbe vagy szerelmes ?!-bólintottam. 
- De nem...ugye nem volt Olyan Harryvel...?!-nézett rám reménykedve Han. Tudtam hogy az "olyan" mit akar jelenteni,de csak hallgattam. 
- Te atyaúristen Rosalie..?!-kiáltotta Hannah hisztérikusan. Úgy imádom az ilyen kirohanásait. Csak csendben hallgattam,ahogy Hannah kitombolja magát. 
- Visszamehetünk vègre ?-kérdeztem nyugtalankodva. 
- Miért akarsz visszamenni ?! Hogy veszültséget szíts ?!-mérgelődött Han. Tudtam,hogy igaza van,de menni akartam. Szerettem volna beszélni velük. Legalább is Harryvel biztos. Aggódva néztem Hannahra. 
- Ahj ne nézz már így rám !-ráncolta össze a homlokát Han. 
- Na menj !-intett. Én meg persze rohantam. Egyenesen becsörtettem a nappaliba. Nevetést hallottam. A tv szobából jött. 
Már 10 perce az ajtóban álltam,de senki sem vett észre. Csak röhögtek,énekeltek sőt még táncoltak is ! Zayn és Harry borzalmas táncai..
- I'm going crazy 
Can't contain it
So tell just what I should do ?! -énekelte Zayn. Most épp Liam jött volna,amikor Harry közbe vágott. 
- The stroy of my liiife...!!-ordította.
- Hazz te hülye gyerek most az Alive szövege kell !-nevetett Louis. 
- Soo párnacsahhahhaaataaaa !! Yeah !-robbant be Niall. Csodás hangok szárnyaltak. Igazán szórakoztató volt. 
- We are friends for life..-sétált be Susan. 
- Hey csajokat nem hívtunk !-nyafogott Liam. 
- De hadd jöjjön ő is..!-szólalt fel Louis. Liam megrántotta a szemöldökét,majd bólintott. 
- Én is jöhetek ?-kérdezte Hannah. Persze nála Liam nem húzta a száját. Azonnal azt mondta neki,hogy jöhet. Már csak én ácsorogtam kint. Boldog zajok szűrődtek ki. Sok nevetés,őrültség.. 
Egyszer csak kinyílt az jtó. 
- Hát te ?-kérdezte Zayn,de mielőtt válaszolhattam volna,visszahívták,de előtte még adott egy puszit. Nem sokára újra kicsapódott az ajtó. 
- Kerestelek..-lépett hozzám Harry.
- Nem jössz be ?-kérdezte.
- Áhh nem..jó nekem itt is.-néztem a földre. Harry mellém lépett. Eltűrte a hajamat. Nem bírtam magammal. Felemeltem a fejem,Harry pedig lehajtotta. 
- Auh..-mondtuk szinte egyszerre,mert összefejeltünk. Egymásra néztünk. Elvesztem a gyönyörú zöld szemeiben. Nem bírtam megállni és úgy látszik ő sem. Felemelte az állam és megcsókolt. Szó nélkül tűrtem. Mikor ajkaink elválltak,felágaskodtam,hogy ajkaink újra találkozhassanak. Harry átkarolta a derekamat én pedig a nyakába helyeztem a kezeimet. 
- Biztos okos dolog ez..?-néztem rá aggódva. Harry elengedett.
- Ne hagyj itt..!-kaptam a keze után. Megfordult és nekem rontott. Felkapott,bevitt a konyhába. Ott felültetett a pultra. A felsőmet vizsgálgatta. A lábaimmat a dereka köré csavartam,magamhoz húztam. Elvigyorodott. 
- Ezt nem tudom elhinni...-akadt ki Hannah. Felrántottam a fejem,de nem tudtam leugrani,mert Harry ott ült elöttem. Csak nézett engem. 
- Ebből hatalmas..-folytatta Han. 
- Hannah muszáj,hogy mindenki tudjon róla..?!-suttogtam ártatlan szemekkel. Eközben Harry átkarolt. Így próbált megnyugtatni. Én is átkaroltam. 
- Jól van..nem mondom el senkinek..!-mondta lehajtott fejjel Han. Elmosolyodtunk mindannyian. Annyira örültem,hogy megcsókoltam Harryt. Ekkor Hannah felsikított. Hirtelen kinyílt az ajtó. Elengedten Harryt remélve,hogy senki sem látott meg minket.
- Hannah mi történt ?!-kérdezte Liam. Minket nézett. Nagyon furcsa volt. 
- Csak öhm...Rose megbotlott. Harry segített neki. Most épp a bokáját nézi,hogy minden rendben van-e vele.-magyarázta Hannah. Megmentett minket. Hálasan néztem rá,de ő lehajtotta a fejét és elment.
- Rose minden rendben ?-érdeklődött Zayn. Bólintottam. Harry elengedett,helyet adott Zaynnek,majd elment. Rosszul esett,hogy itt hagyott. 
Mikor mindenki elment már a saját vagy valakinek a szobájába,Liam került elő a semmiből. Csak elment mellettem szó nélkül,de láttam,hogy figyel. Nem sokáig bírtam már. Próbáltam nem rá nézni.
- Na jó..mond mi bajod van ?!-adtam fel. Liam elmosolyodott.
- Nem tudom miről beszélsz..-tahadta le.
- Ohh tudod te !!-néztem rá gyanakvóan. 
- Mindent tudok..-Liam olyan megvetően nézett rám. Tudtam mire gondolt,legalábbis reménykedtem benne,hogy nem az amire gondolok. 
- Liam..-szólaltam meg halkan.
- Nem Rose..bele se kezdj ! Mindent láttam,de hogy gondoltad ezt ?!-akadt ki.
- Nem tudom..szerelmes lettem !-mondtam elcsuklott hangon.
- Nem ezzel van a baj ! Hogy tehetted ezt Zaynnel ?! Már Harry is benne van ! El kell mondanod neki !-utasított Liam. Végig nézett rajtam,majd elment. A földre rogytam. Igaza volt mindenben. Legszívesebben ott helyben öngyilkos lettem volna. Nagyon sokáig ücsörögtem a földön. Magányosan,összetörve. Arra gondoltam,bár ne mentem volna el akkor anyáékkal hórgászni..bár meg tudtam volna győzni őket,arról hogy ne menjünk el oda. Akkor mindenki élne,minden jó lenne ! Most romokban hever a család. A nővérem és a tesóm Petunia néninél vannak,anya és a nevelő apám meghaltak,a nagymamám ki tudja hol van..csak az unokatesóm maradt nekem,aki jelenleg szintén utál. Nem értem miért kéne akkor élnem ?! Még nem sírtam,de a határán voltam. Ekkor megjelent Zayn. Észre sem vett engem.
- Szia..-köszönt rám.
- Szia ! Olyan jó..-bújtam volna hozzá,de megállított.
- Most ne..láttalak Harryvel.-mondta szomorúan.
- Zayn..-tettem a vállára a kezem,de ő ellökte azt. Megrázta a fejét.
- Most egy kis magányra van szükségem...-ment el Zayn. Szívem szakadt,de nem tehettem semmit. Én rontottam el. 
Nem sokára felmentem én is a szobámba. Hannah ott feküdt a szobámban.  Imád hason aludni. Nem is értem,hogy csinálja..annyira kényelmetlenül,hogy lehet aludni ?! Ledőltem mellé. Próbáltam elaludni,ám 5 perc múlva már a földön találtam magam. Felkeltem,felmásztam,ismét aludni próbáltam. Természetesen ismételten lelökött a drága jó Hannah Summer az ágyról. Már kezdett elegem lenni. Újra felmásztam,ekkor azonban észrevettem,hogy Han elfoglalta az egész ágyat. Most lett elegem !
Megfogtam Hannah lábát,lehúztam az ágyról és én feküdtem a helyére. 
- Ez nagyon jól esett !!-mormogtam magamban. Elhelyezkedtem az ágyban. 
                                                                  ***
01:26. Felriadtam. Ez így nem mehet tovább. Minden éjjel,ha lehunyom a szemem,csak róla álmodom ! Meddig tart ez még ?! Néha el kell tűrnünk a fájdalmunkat,hogy másoknak jó legyen.. Ez hatalmas baromság,de valamivel nyugtatnom kell magamat..
- Rose..-hallatszott az ajtótól. 
                                               TO BE CONTINUED
Ezentúl ezt fogom csinálni ! Szokjatok hozzá :) így érdekesebb !
Ha akartok folytatást akkor --> hagyjatok magatok után valami jelet :)
                                            #Köszönöm !


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése