Ám Louis puha ajkai felébresztettek. A szemeim kipattantak és Lout találtam magamon. Meglepődve néztem rá.
- Ne haragudj...én csak.. Olyan ártatlanul aludtál..-motyogta és leült mellém.
- Nincs semmi baj!-néztem tovább. Nem tudtam levenni róla a szemem. A tiszta kék szemei,mindig vidámságot sugároztak.
- Mi az ?-kérdezte.
- Semmi..-mosolyogtam.
Kikászálódtam az ágyból és lementem reggelizni.
***
Dél körül járt az idő. Louis csak úgy fogta magát és eltűnt,így hát én sem maradhattam ott egyedül. Sikeresen összefutottam Joshsal. Ő is egyedül volt. Nem köszöntem neki,nem akartam,hogy meglásson. Gyorsan befordultam a sarkon és egy boltba sétáltam.
- Elnézést kisasszony..!-szólt egy hang. Azt hittem,nem nekem szólnak,ezért nem foglalkoztam vele. Kimentem a boltból.
- Elnézést kisasszony..!-szóltak újra. Odapillantottam. Meglepő módon Josh volt az.
- Josh ?!-próbáltam meglepődni.
- Szia hát te ?-kérdezte.
- Ó hát én nem egyedül vagyok..! Épp a szerelmemet várom !-mondtam idegesen.
- Tényleg ? Gratulálok! Na és ki a szerencsés ?-lépett közelebb.
- Hogy ki a szerelmem ? Lou...is...-nyögtem ki. Nem tudom miért Louist mondtam, amikor Harryt kellett volna. Csak meredten néztem magam elé és nem értettem az előbbi kijelentésemet. Sohasem voltam belé szerelmes. Azt hittem,hogy ő csak egy fura srác..vagy talán még sem ?!
Felnéztem és egyszerre ott találtam Harryt is.
- Szóval Louis?-szólalt meg mély érdes hangon. Behunytam a szemem és nem válaszoltam.
-Gratulálok !-mondta lenézően.
- Hogy van Susan ?!-vágtam vissza. Felnéztem. Harry engem nézett és Josh is.
- Jól van. De te..és..Louis..?-hajtotta le a fejét. Haboztam. Nem tudtam mit mondani. Csak néztem rájuk,aztán a földet.
- Szereted őt ?-szólalt meg később Harry. Megrántottam a fejem és elindultam kifelé.
Elővettem a telefonom.
Lou,baj van ! Ne haragudj rám...
Rose
Írtam egy üzenetet Louisnak,remélve,hogy hamarabb találom meg őt,mint Harry és Josh. De Louis nem válaszolt,így hát aggódni kezdtem. Lou házához szaladtam.
- Louis?!-szólongattam,de semmi. Idegesen jártam körbe a házat,de nem találtam sehol.
Már nagyon aggódtam érte. Elmentem a parkba,hátha kiment futni vagy sétálni.
Mindenhol kerestem,de csak nem került elő. Viszont észre vettem,hogy követnek. Próbáltam természetes lenni és úgy tenni,mint ha csak sétálgatnék a parkban.
- Kit keresel ?-kérdezte egy hang pimaszul. Nem válaszoltam semmit,tovább mentem.
Már egészen félni kezdtem,mert egyre csak ugyanazokat a hangokat hallottam. Már teljesen más fele mentem,mint amerre menni akartam. Míg végül sarokba szorultam. Ijedten fordultam meg és a közeledő két alakot figyeltem. Egyre közelebb és közelebb értek,a gyomrom remegett,a szívem gyorsan vert és levegőért kapkodtam.
- Innen nem menekülsz !-kiabálták. Felnéztem arra a magas falra,aztán le az alakokra.
- Hé,ez nem a főnök kedvencének a kegyeltje ?-kérdezte az egyik.
- De igen,csinos darab.-húzott magához egy magas alak.
- Engedj el!-húztam ki a kezem.
Még erősebben fogtak,és egyre többen jöttek oda,míg végül már öten voltak. Egész testemben remegtem.
***
Mire észbe kaptam,már edzőteremben találtam magam. Körbenéztem. Mindenhol gépek és középen egy hatalmas ring volt.
- Gyere ez tetszeni fog !-húztak a ring felé.
- Kik fognak...?-kérdeztem halkan.
- Az edző kis bajnoka és egy külsős.-válaszolták.
Ezután az alakok fogadni mentek,de már csak ketten. Három ember csak úgy elszívódott. Mindenki arra a "bajnokra" fogadott.
- Tényleg annyira jó az a "bajnok"?-kérdeztem,mikor visszamentünk a ringhez és leültünk az első sorba.
- Jó ?! Ö nem jó,hanem NAGYON jó.-pontosított az egyik. Ezzel sokat segítettek. Tovább figyelgettek az edzőtermet. Egyre több ember jött be,de egyik sem tűnt túl barátságosnak. Csendben meghúzódtam a széken ás csak nézegettem,ám valaki szemet szúrt. Hosszasan néztem,de nem tudtam kitalálni kicsoda. Biztos voltam benne,hogy ismerem,bár csak hátulról és abban a köpenyben láttam.
- Köszöntök mindenkit ! Illene bemutatkoznom,a nevem: Mark Boyle. Ez itt az én edzőtermem. Nappali tormák,esti box edzések. Azért gyűltünk ma össze,hogy a drága edzőnket búcsúztassuk,mert a versenyzőjével úgy döntött,hogy elmennek máshol is szerencsét próbálni.-fejezte be a beszédjét Mark. Épp le akart jönni,amikor felszaladt egy srác és valamit a fülébe súgott. Ez után a vezető arca megváltozott.
- Hölgyeim és uraim,most kaptam a hírt,hogy ma nem csak a mester vs bajnok mérkőzés lesz,hanem bajnok vs zöldfülű. Ez igazán izgalmas lesz. Na hadd halljak egy éljenzést a bajnoknak !-lelkesítette a közönséget Mark. A beszéde után hatalmas éljenzések és kiabálások hangoztak,amik betöltötték az egész edzőtermet. Hirtelen hatalmas csend lett,mindenki a ring két oldalán felbukkanó piros és kék köpenyes alakokat nézte.
- Kék sarokban a bajnok !-mutatta be. A srác felemelte a kezeit.
- A piros sarokban pedig a zöldfülű!-ez a srác is szinte ugyanúgy lépett a ringbe,de bátortalanabb volt.
- Mark ezt te sem gondolhatod..-szólalt meg a kék köpenyes. A hangja épp olyan rekedtes mély és érdes volt,mint Harrynek.
- Mit ?-kérdezte Mark.
- Edzés nélkül bedobni szegényt a mély vízbe !-válaszolta a kék köpenyes. Mark bólintott és hátra kísérte őket az edzőterembe. Mikor levették a köpenyüket,akkor láttam meg kik is ők valójában.
- Akkor kezdjük az edzést !-szólalt meg az egyik.
- Louis..és Harry..?-lepődtem meg.
Louis futópadon kezdett,közben egy labdát dobáltak neki. De ő mosolygott és nevetett. Egészen aranyos volt,így én is mosolyogtam.
Harry a súlyzókat támadta le. Pimaszul vigyorgott a csajokra,akik olvadoztak tőle. Az egyikre rá is kacsintott.
Az egész nem volt több,mint 1 óra. Utána visszamentek a ringbe.
- Remélem jól kifáradtatok !-mondta nevetve Mark. Harry is nagyban vigyorgott.
- Persze a bajnok sohasem fárad el,igaz ?
- Na de mi a helyzet veled ?-lépett oda Louishoz,aki bájosan mosolygott.
- Fáradt vagyok,ez tény,de nem fogom hagyni magam !-válaszolta.
- Harry erre mit reagálsz ?-Mark.
- Csak annyit,hogy majd meglátjuk.
Mark hátralépett és bólintott,majd felemelte kezét.
- Kezdődhet a mérkőzés ?-kérdezte kiabálva. A közönség ordítva válaszolta:"IGEN!!". Ekkor megszólalt egy gong és elkezdődött a mérkőzés. Harry nagyon gyorsan támadt,Louisnak esélye sem volt kivédeni. A számhoz tettem a kezem és csak néztem. Még sohasem láttam Harryt ilyennek. Egészen megrémített. Louisnak vérzett a szája és az orra. Vége az első menetnek,amit természetesen Harry nyert. Louis alig tudott ütni.
Volt egy kis szünet,de aztán kezdődött a második menet. Aggódva figyeltem,ahogy Louis megkapja az első,majd a második és a sokadik ütést Harrytől. Eldöntöttem,hogy amint vége a menetnek,odamegyek Harryhez és leállítom. De Harry csak ütötte és csak ütötte Louist. Már féltem tőle. Valamit tennem kellett. Felkeltem és a ringhez sétáltam.
- Harry állj le !-mondtam nem túl hangosan,persze meg sem hallotta.
- Harry hagyd már abba !!-mondtam hangosabban,de még mindig semmi.
- Harry álljál már le ! Nem veszed észre,mit csinálsz ?!-kiabáltam szinte sírva. Ekkor Harry megtorpant és körbenézett. Louis ezt kihasználva behúzott neki egy akkorát,hogy hátraesett. Mintha teljesen kikapcsolták volna.
- Harry !-kiáltottam.
- Rose ?!-kérdezte,miközben a szemeivel végig pásztázta a ringet.
- Itt vagyok.-mondtam,mire felkelt és odasétált hozzám.
- Rose,te mit keresel itt ?-kérdezte.
- Idehurcoltak,de nem lényeges. Te mit művelsz ?! Louis a legjobb barátod!!-néztem a vérző arcú Louisra,aki szintén felém sétált.
- Én csak..-motyogta,amikor Louis megérkezett.
- Louis hogy nézel ki !-simogattam meg az arcát,ő pedig megfogta a kezem. A kezünkre néztem. Láttam,hogy Harryt nagyon zavarja,így kihúztam a kezem.
- Nem vagytok normálisak ! Azonnal öltözzetek át és menjünk haza !-utasítottam őket mérgesen. Harry ott maradt,mindenki kiabált neki,hogy folytassa. Louis végig engem figyelt és ez zavarba hozott. Amikor Harry hirtelen levette a boxkesztyűjét. Mindenki fújólni kezdett,mire Harry kesztyű nélkül húzott be egy hatalmasat Louisnak,aki a földre esett. A számhoz tettem a kezem és pár könnycsepp gördült végig az arcomon. A tömeg éljenezte Harryt,de én Louisval foglalkoztam.
- Louis ?! Louis hallasz engem ?!-kérdezgettem könnyes szemekkel,de Louis csak feküdt.
- 1,2,3 ! A győztes,mily meglepő módon, a bajnok,Harry !!!-kiabálta Mark a mikrofonba,a közönség őrjöngött és Harry nevét kiabálták. Mikor a tömeg felkapta és elvitte Harryt ünnepelni,én bemásztam Louishoz. Megfogtam a kezét és könnyezni kezdtem.
- Valaki hívjon orvost !-kiabáltam,de senki sem hallotta már. A ring egyszerre kiürült.
- Louis könyörgöm !!-hajoltam oda hozzá,de semmi. Lejjebb hajoltam és megcsókoltam. Ekkor Louis ellökött.
- Ki vagy te és mit csinálsz ?!-kérdezte undorral az arcán.
- Én..én csak..-néztem értetlenül Louisra.
- Ki vagy és mit akarsz ?-kérdezte.
- Rose vagyok és csak segítettem,de nem emlékszel rám ?-kérdeztem könnyes szemekkel.
- Nem.-vonta meg a vállát és lassan felkelt.
- Louis neked orvos kell !-mondtam aggódva.
- Jó majd elmegyek,de nem most.-válaszolta és elment.
Azonnal Harryhez rohantam. Épp iszogatott a kezem véres volt,ahogy fogtam Louist.
- Te arrogáns,bunkó,nagyképű,idióta !-támadtam le. Harry értetlenül nézett rám.
- Van róla fogalmad...?! Van fogalmad,mit tettél ?!-ragadtam meg a felsőjét és szúrósan néztem rá a szemeim még mindig könnyesek voltak.
- Nyertem ?!-kérdezte.
Arcon csaptam.
- Hogy te mekkora egy szemétláda vagy!-Harry elkapta a kezem.-Na gyerünk üss meg ! Mire vársz még ?!-Harry nem ütött meg.- Szánalmas vagy és undorodom tőled !-engedtem el a pólóját és elindultam kifelé.
Útközben sok minden kavargott a fejem,legfőképpen a fájdalom és a düh. Nem értettem Harry miért tett ilyet,hisz Louis a legjobb barátja ?! De ugyanakkor fájt így látnom Louist. Benne semmi rossz nincs. Ahogy ezen gondolkoztam,furcsa érzés tört rám,nem tudtam tőle szabadulni. Valahogy mást éreztem,mint eddig Louis iránt. Meg kellett találnom ! De hiába hívtam,hiába írtam neki.
Louis kérlek hívj fel !
Rose
Szia..öhm jó lenne beszélgetni. Majd hívj.
Rose
Louis vedd fel ! Vagy válaszolj !!
Rose
De semmi,mintha eltűnt volna. Nem szabadott volna hagynom,hogy elmenjen. Elrontottam mindent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése