- Mond már..!-szólalt meg keservesen. Felpillantottam rá,egyenesen a szemeibe néztem. Most is gyönyörűen csillogtak. A szemeim megteltek könnyekkel,behunytam a szemeim és az összes könnycsepp kizúdult.
- Hé,shh !-húzott magához. A hátamat simogatta,ami nagyon jól esett.
- Kérlek mond el !-suttogta a fülembe és egy puha puszit nyomott az arcomra.
- Nem..-fordítottam el a fejem.
- Látom rajtad !-lépett hátra. Megráztam a fejem és elindultam haza felé.
- Várj !-kapta el a kezem. Kirántottam a karom.
- Hagyj ! Nem mondom el és nincs semmi bajom !-mentem tovább sírva. Hirtelen olyan rosszul lettem,hogy le kellett ülnöm. Szédültem és hányingerem volt. Gyorsan haza siettem. Mikor haza értem az volt az első dolgom,hogy megkerestem a fürdőszobát és telehánytam a wc-t.
- Rose,valami baj van ?-kérdezte Hannnah aggódva.
- Nincs semmi,jól vagyok.-kiabáltam nyúzott hangon. Berohantam a szobámba,bezárkóztam. Kopogást hallottam.
- Nyitva.-kiabáltam erőtlenül. Hannah lépett be az ajtón.
- Bejöhetek ?-kérdezte bájosan.
- Már bent vagy.-motyogtam és a nyakamig betakaróztam.
- Mi történt a fürdőben ? Rosszul lettél ? Nekem elmondhatod !-ült le az ágyamra. Lerúgtam magamról a takarót.
- Nincs semmi bajom ! Jól vagyok !!!-törtem ki hisztérikusan és lerohantam a lépcsőn.
- Ennek meg mi baja ?-kérdezte Jessica furán. Laura megvonta a vállát.
- Most hová mész ?!-jött utánam Hannah.
- El.-csaptam be az ajtót. Meg kellett találnom Harryt ! De vajon hol lehet..?! Már nagyon rég nem láttam.. Ekkor eszembe jutott az edzőterem. Még rágondolni is rossz volt. Folyton arra a napra gondoltam,amikor Harry elől menekültem,aztán a kórházban ébredtem. Félelem fogott el. Ez csak fokozódott,ahogy közeledtem. Mikor elértem az edzőtermet,ledermedve álltam és csak néztem. Nem tudtam megmozdulni. A lábaim remegtek. Kellett egy kis idő,mire elszántam magam és bementem.
- Hahó.-köszöntem. A terem üresnek látszott.
- Na mi van cica,jöttél edzeni ?-kérdezte egy férfi.
- Nem. Két srácot keresek.-válaszoltam.
- Nagy kár,megedzettelek volna..-kacsintott.- Pontosan kiket ? Hátha tudok segíteni..
- Ha..-el akadtam a szavam. Nem tudtam kimondani a nevét.
- Tessék ?-kérdezte.
- Louis..az egyik..-nyögtem ki.
- Őt nem ismerem..-válaszolta.
- Pedig itt volt és vele egy másik.. azt mondták rá:"bajnok".-léptem közelebb a férfihoz.
- Harry Stylesnak hívják. Őt ismerem,nagyon tud a srác. Állítólag a saját haverját is szétverte.-mesélte lelkesen. Nem válaszoltam,tovább mentem. A ring felé sétáltam,hátha ott van. Még mindig remegtek a lábaim és a szívem eszeveszettül kalapált.
A ringnél sötét volt,bemásztam és körbejártam. Aztán leugrottam és beleütköztem egy boxzsákba. A kezeimre tekertem két rongyot,amit padon találtam és ütni kezdtem a zsákot.
- Feljebb a kezedet !-hallatszott hátulról. Összerezzentem.
- Minek ? Így is jó !-ütöttem egy nagyot a zsákba.
- De pocsék a technikád..-jegyezte meg. Megvontam a vállam és folytattam. Egyszerre lépteket hallottam.
- Mit kereshet egy lány ilyenkor itt ?-fontolgatta,miközben felém közeledett.
- Valamit,amihez semmi közöd nincs.-válaszoltam.
- Ejj,de zabos valaki..-hallatszott egészen közelről. Nem válaszoltam,tovább ütlegeltem a zsákot,mire két kezet éreztem a derekamon,ledermedtem.
- Megmutatom.-nyúlt előre és megfogta a csuklóm. Ott volt a bal kézfején a kereszt.
- Így.-mozgatta a kezeimet.- Látod,milyen szép így ? Tönkre vágnád az ellenfeledet rendesen..!-mondta nevetve és a nyakamhoz hajolt. Elhúztam a fejem és arrébb álltam.
- Nem látogattál meg.-hátráltam. Pontosan tudtam,hogy Harry az,megismertem a tetoválásairól és a rekedtes hangjáról. Nem szólt semmit. A hasamhoz kaptam és elrohantam. A mosdót kerestem,mikor megtaláltam,azt a wc-t is telehánytam. Mikor visszaértem,épp akkor vetkőzött.
Megálltam,jó messze tőle,de így is kiszúrt. Elvigyorodott és odajött hozzám.
- Rossz kaját csinált Liam megint ?-nevetett.
- Nem,miért ?-kérdeztem halkan.
- Úgy elrohantál..-nézett végig rajtam.- Talán beteg vagy ?
- Nem.-mondtam és oldalra álltam.
- Mit csinálsz ?!-kérdezte furán.
- Add a kezed !-mondtam. Odanyújtotta a hasamhoz akartam rakni,de ő a melleimhez nyúlt.
- Ne..!-léptem hátra.
- Mit akarsz mutatni ?-kérdezte lelkesen. Elővettem a papírt,amit a nővértől kaptam
- Ezt és gratulálok.-mondtam könnyes szemekkel és arrébb álltam. Harry izgatottan forgatta a lapot,ám amikor elkezdte olvasni lehervadt a vigyora. Mikor elolvasta,kiesett a lap a kezéből. Ökölbe szorultak a kezei. A falhoz dőltem. Harry a pár centire a fejem mellett vert bele a falba. Összerezzentem és könnyek szöktek ki a szememből.
- Nem ! Nem ! NEM !!-ütögette a falat dühösen,már véres volt az ökle. Féltem,hogy engem fog megütni. Lecsúsztam a falon és sírtam.
- DE HÁT HOGY ÉS MIÉRT ?!-ordította. Megráztam a fejem.
- Az istenit !-ütött a falba mindkét öklével.- Biztos nem téved ?! Hol egy kurva teszt ?!-kiabálta indulatosan és felhúzott a földről.
- Engedj el,ez fáj !-mondtam könnyes szemekkel.
- Gyere most elmegyünk az orvoshoz !-ráncigált durván.
- Engedj már el !!-mondtam sírva,de Harry csak ment. Belökött a kocsijába,felkapta a felsőjét és beszállt ő is. Mint egy őrült úgy hajtott.
- Lassíts !-mondtam remegő hanggal,de nem hallotta,még gyorsabban ment. Az ülésbe kapaszkodtam,amikor átment a zebrán egy ember.
- Fékezz !!!-kiabáltam könnyezve,de már késő volt.
Harry félrerántotta a kormányt,átmentünk a másik sávba,ahol neki ütköztünk egy kocsinak. Hatalmasat sikoltottam. Az ablak betört és a szilánkjai belefúródtak a karomba,amikor az arcomat próbáltam védeni. Éreztem,hogy az ablak felőli arcom tele van karcokkal,de a szemembe nem ment bele egy sem,mert összeszorítottam. Mikor kinyitottam a szemem,láttam,hogy a karom is csupa vér.
- Harry..?-kérdeztem erőtlenül. A kormány felé fordítottam a fejem. Harry feje a kormánynak dőlt és vérzett.
- Ne..ne..ne ! Harry !-csúsztam oda hozzá. Hátra döntöttem,ekkor láttam,hogy az orra is vérzik. Valamivel el kellett állítanom.. Volt nálam zsebkendő,de az nagyon hamar átázott. A hátsóülésen ott voltak a rongyok,amiket a boxolók a kezükre csavarnak és úgy ütik a boxzsákot. Azzal próbáltam elállítani a vérzést. A nyakához tettem a kezem,semmi. Aztán a mellkasára hajtottam a fejem. Megfogtam a kezét.
- Harry ne hagyj itt ! Sajnálom..nem lehet visszafordítani azt az estét..de nem is akarom ! Kérlek !!-sírva fakadtam. Ekkor megjelent egy férfi.
- Nézzük,hogy itt vannak-e túl élők !-kiabálta. - Hahó hall engem valaki ?-kérdezte. Nem válaszoltam csak sírtam.- Hölgyem ? Emberek itt van egy lány és egy fiú !
- Kérem segítsen !!-mondtam sírva.- Harry könyörgöm !! Sajnálom,ami történt..!! Szeretlek ! Kérlek ne hagyj itt ! Nem muszáj együtt lennünk,de akkor sem hagyhatsz itt,amikor én felépültem majd nem teljesen !! Nem halhatsz meg ! Nem lehet ! Tudom,hogy erős vagy..!!-zokogtam a mellkasán.
- Hölgyem menjen onnan ! Jöjjön,szálljon ki !-mondta a férfi.
- Nem ! Nem megyek nélküle sehova !!-mondtam határozottan. Megkerestem Harry karját és összekulcsoltam a kezünket.
- Hölgyem nem lehet,már hívtunk mentőt,ami hamarosan itt lesz,talán még meg lehet menteni a barátját.-mondta a férfi. Ebben igaza volt,elengedtem Harry kezét és kiszálltam.
- Nyugodjon meg !-nyugtattak. Rám adtak egy pokrócot és leültettek. A mentő hamarosan megérkezett,Harryt kiszedték a roncsból.
- Én is megyek !-álltam fel. A mentős bólintott. Miután hordágyra tették Harryt,megfogtam a kezét és beszálltam a kocsiba. Oxigénmaszkot adtak rá és infúziót.
- Kérlek ne hagyj itt !!-mondtam sírva,a kezét szorongatva. Mikor a kórházba értünk,eltolták az intenzívre megvizsgálni. Engem pedig a sebészetre küldtek,hogy összevarrják a sebeimet. Gyorsan végeztem,így felmentem az intenzívre. Pont akkor tolták át Harryt máshova.
- Hová viszik ?-kérdeztem aggódva,de nem hallották meg. Követtem az orvosokat és bementem a kórterembe.
- Kérem távozzon !-utasítottak.
- Látni akarom ! Hogy van ? Kérem !-mondtam sírva. Az egyik orvos megenyhült és azt mondta:
- Nem bánom,kap 5 percet !
- Köszönöm !-mondtam hálásan és odarohantam Harryhez. A gépek pityegtek mellette. A szíve lassan vert. Megfogtam a kezét. A szemei csukva voltak.
- Sajnálom,nem kellett volna elmondanom,de azt akartam,hogy te tudd meg elsőnek..-mondtam könnyes szemekkel. Ekkor Harry kinyitotta a szemét,de a légzőmaszk miatt nem tudott beszélni. Megszorította és összekulcsolta a kezünket.
- Én sem akartam,hogy ez legyen.. De így alakult és nem tudom,hogy mit tegyek..!-sírtam. Harry felemelte egyik kezét,az arcomhoz nyúlt és letörölte a könnyeimet. Megsimogatta az arcom,a kezéhez nyúltam és megfogtam. Ekkor zajokat hallottam. Megfordultam. Hannah és Liam álltak ott.
- Nem zavarunk ?-kérdezte Hannah.
- Rose minden rendben van ?-kérdezte Liam aggódva.
- Nekem nincs semmi bajom !-álltam fel,de még mindig fogtam Harry kezét.
- És a kezed ?-lépett oda hozzám Hannah.
- Csak karcolások.-legyintettem és vissza ültem Harryhez.
- Te vonzod a veszélyt. De elmondanátok,hogy mégis mit csináltatok ?!-mérgelődött Liam. Nem válaszoltam.
- Hallgatlak Rose.-mondta. Még mindig nem válaszoltam. Liam elkapta a karom és felhúzott.
- Engedj el Liam !-ültem vissza,de visszarántott,annyira,hogy elengedtem Harry kezét,aki engem nézett.
- Li,néz rájuk..-tette Liam vállára a kezét Hannah.
- Látom őket.-válaszolta.
- Látod,mennyire szerelmesek ?-sóhajtott Hannah.
- Én csak két idióta,meggondolatlan gyereket látok.-mondta mérgesen és kirángatott a kórteremből.
- Elárulnád,mi ez az egész ?! Nálunk annyira rosszul voltál,eltűntél..Most meg megtalálunk Harryvel ?!-szidott le.
- A rosszullét szokványos. Harryt kerestem,azért mentem el.-válaszoltam.
- Mi az hogy a "rosszullét szokványos" ?!-mordult fel.
- Az,hogy mostanában gyakran vagyok rosszul.-mondtam és elindultam visszafelé.
- De miért ? Ezt már én is észre vettem.-állított meg. Megvontam a vállam.
- Kérlek mond el ! Nekem mindent elmondhatsz ! Én az összes titkodat tudom!-biztatott. A szemeim megteltek könnyekkel és megráztam a fejem.
- Mi baj Rose ?-kérdezte aggódva. Megfogta a kezem.- Könyörgöm mond el !
- Nem..sajnálom..-hajtottam le a fejem és tovább sírtam,mire kijött Hannah is.
- Harry nem mond semmit. Kérdezgettem,de még csak nem is bólogat,csak néz.-mérgelődött. Kihasználtam az alkalmat és a kórterem ajtaja felé mentem.
- Nem nem! Ameddig nem mondod el,nem mehetsz be !-állt az ajtó elé Liam. Újra rám tört a rosszullét,a mosdóba szaladtam és hánytam.
- Az első ?-kérdezte egy nő. Először értetlenül néztem rá.
- Én akkor voltam ilyen rosszul.-mondta. Megráztam a fejem és kirohantam.
- Megint rosszul lettél ?-kérdezte Liam. Bólintottam.
- Tényleg mond el. Segítek !-ölelt át. Sírva fakadtam.- Na..shh !-simogatta a hátam,de csak még jobban sírtam.
- Ha elmondod,megkönnyebbülsz !-puszilt meg.
- Li..Liam..én...-motyogtam szipogva.
- Igen ?-húzott magához.- Folytasd.
- Én..t....te...-folytak a könnyeim. Tudtam,hogy ha elmondom,megkönnyebbülök ugyan,de Liam ki fog borulni.
- Bátran !-biztatott.
- Én...ter...terhes va..gyok...-zokogtam. Liam eltávolodott,nem szólt semmit,de az arcán láttam a megvetést,a szomorúságot és a haragot.
- Harrytől,igaz ?!-kérdezte később.
- Nem tudom.-válaszoltam könnyes arccal.
- Hát Harrynek engedted,hogy megfektessen vagy nem ?!-kérdezte durván. Nem válaszoltam,mire Liam eltűnt. A kórterem felé sietett,utána akartam futni,de mát bezárta az ajtót,kintről hallgatóztam.
- Gratulálok,remélem nagyon elégedett és boldog vagy ! Nem volt neked elég az, hogy Zayn szerette előbb ezt a lányt ?! Persze,hogy nem,mert utána csak azért is vele voltál,ki tudja mikkel tömted a fejét,hogy megkedvelt,te mg szerelmet vallottál neki,miközben nagyon jól tudtad,hogy Zayn is szereti ! Ezután Zaynnel járt,de te elcsábítottad. Ezt mindenki tudta,de ezek szerint,nem csak ennyi történt,igaz ?!-kiabálta Liam. Belestem az ablakon,Liam odasétált Harryhez,levette a maszkot. Egy darabig nézte.
- Hervaszd le azt a vigyort a képedről ! Na válaszolj ! Igaz,hogy nem csak annyi történt,amennyit elmondtam ?!-kérdezte indulatosan Liam.
- Talán.-mondta nyersen Harry.
- Igen ?! Szóval még véletlenül sem fektetted le és csináltad fel ?! Persze,hisz te nem vagy ilyen !!-ordította Liam.
- Nem kötöm senki orrára a magánéletemet. Nyugodj le Liam,lehet Zayn is a gyerek apja.-mondta Harry határozottan.
- Ajánlom is és nem akarlak meglátni Rose közelében !-fejezte be Liam és elindult kifelé. Az ajtó elé álltam.
- Mit akarsz ?!-kérdezte flegmán Liam. Félre löktem és bementem,de visszarántott.
- Lejárt a látogatási idő !-mondta. Megvontam a vállam és gyorsan bementem. Leültem Harry mellé,elfordította a fejét. Megfogtam a kezét. Rám nézett.
- Szia..-köszöntem.
- Szia.-válaszolta és megszorította a kezem. Elmosolyodtam,fölé hajoltam,hogy megpusziljam,amikor megérkeztek a többiek,Harry összekulcsolta a kezünket.
- Te állandóan bajba keveredsz ?!-lépett be Niall.- Hmm olálá !-nevetett,mikor megpillantotta a kezünket.
- Ennyire szórakoztató,hogy Harry már megint összetörte magát ?-jött oda Jessica is. Niall még mindig a kezünket nézte.- Oh már értem.-kacagott. Kihúztam a kezem,zavart,hogy mindenki az nézi. Csak simán fogtam meg a kezét,mire Harry az arcomhoz nyúlt és megsimogatta,mosolyogtam. Ekkor megjelent Zayn is. Lassan lépdelt be és egyenesen velem szemben állt meg.
- Rose,te jól vagy ?-kérdezte. Felálltam.
- Igen,nincs semmi bajom. Hát te ?
- Hát én eljöttem,ha erre célzol,ha meg arra,nekem nincs semmi bajom.-válaszolta. Elég kínosan éreztem magam,Harry szorongatta a kezem,Zayn pedig nézett.
- Na hogy sikerült összehozni a gy...-lépett be Liam. Ő nem tudta,hogy már mindenki itt van. Szerencsére nem mondta ki azt a szót,de így is hangos volt. Ijedten néztem rá.
- A gy..?-nézett rá furán Jessica.
- A győztes gólt a tv-ben...-hadarta Liam. Felsóhajtottam.
- Ja hát nem tudom,milyen gólt ?-kérdezte Niall.
- Hát tudod.. Galícia vs egy másik valaki...-vakarta meg a tarkóját.
- Ilyen meccsről még nem hallottam...-mondta Zayn. Megráztam a fejem.
- Egy pillanat...-álltam fel. Belekaroltam Liambe és kihúztam a kórteremből.
- Győztes gól ?! Liam komolyan szét akarod kürtölni ?!-ripakodtam rá.
- Nem akarom,de nekik is joguk van tudni !-védte meg magát Liam.
- Mit van jogunk tudni ?-nyitotta ki az ajtót Jessica.
- Hát azt,hogy hol van az a meccs..-vigyorogtam.- Basszuskulcs..-mérgelődtem magamban.
- Vagy azt,hogy honnan jött a meccslabda és hogy hová ment !-nevetett Liam. Lábon rúgtam. - Áu..-morogta.
- Shht !-mordultam rá.
- Na jó ki vele ! Ennyire hülyék nem vagyunk !-mondta komoran Jess.
- Igen engem is érdekel,miért ilyen furcsa mindenki !-szólt közbe Niall.
- Csak Liam,Rose,Zayn és Harry furcsa...-jegyezte meg Laura.
- Az most mindegy !-motyogta Niall.
- De nem vagyok furcsa... Nincs semmi bajom !!-mondtam és elsétáltam. Ha már kórházban vagyok,gondoltam megcsináltatom azt a tesztet,biztos,ami biztos.
- Jó napot !-köszöntem. Csodálkoztam,hogy a folyosó üres volt.
- Miben segíthetek ?-kérdezte egy nő.
- Terhességi tesztet szeretnék csináltatni.-mondtam határozottan. A nő végig nézett rajtam.
- Csak az érdekel,hogy az vagy-e,mert ha igen felesleges volt eljönnöd,mert ma már lehet kapni tesztet és akár 98%-ban helyes választ ad.-mondta a nő.
- Nem...-válaszoltam bizonytalanul.
- Akkor gyere..-bekísért egy szobába. Ott egy férfi csinálta a vizsgálatokat.
- Az eredmények 48 órán belül meglesznek.-mondta a férfi és elment. Visszamentem Harryhez. Miközben sétálgattam,végig az járt a fejemben,hogy felesleges ez a teszt,mert szinte biztos vagyok benne,hogy Harrytől van.
- Te hol voltál ?!-kérdezte mérgesen Liam.
- Megcsináltam a tesztet.-válaszoltam és bementem Harryhez. Liam idegesen rohangált fel s alá. Fogalmam sem volt,mi baja van. Már sokan haza mentek,de én nem akartam. Itt akartam éjszakázni,Harryvel. Furcsálltam,hogy Liam is maradni akar és Zayn is. Persze nem zavarnak..legalábbis remélem.
***
Éjjel 3:43. Arra keltem fel,hogy valaki van a kórteremben. Harry mellkasán feküdtem,aki átkarolt. Felkeltem és körbenéztem,majd felálltam ésés Liam felé sétáltam,ám Zayn megállított.
- Hova mész ?-kérdezte.
- Liamhez,nagyon gyanús nekem.-válaszoltam.
- Várj !-tette a kezét a hasamra. Simogatni kezdte.
- Mit szeretnél még ?-kérdeztem.
- Csak téged !-mondta. Elmosolyodtam,adtam neki egy puszit és tovább mentem. Zayn követett.
- Liam mit csinálsz te ilyenkor ?!-kérdeztem.
- Én ?!-lepődött meg.- Semmit,de megjött az eredményed !
- És ?-kérdeztem. Biztos voltam benne,hogy Harry az apa.
- Gratulálok !-nyújtotta oda a kezét Zaynnek. Ledermedve álltam előtNem mertem Zaynre nézni.
- Hát nem is örültök ?!-kérdezte Liam és és egymásnak minket. Zayn karjaiban találtam magam. Zayn egyenesen a szemeimbe nézett. Még mindig egy szót sem tudtam mondani.
- Na ! Lelkesebben !-Liam Zayn kezébe rakta a kezem.
- Így ! Az aranyos sztár pár !-mosolygott és behúzott minket a kórterembe. Harryt épp vizsgálták. Nevetett az orvossal,de hirtelen csendben maradt,amikor meglátta a kezünket Zaynnel. Fájdalmasan nézett rám,elengedtem Zayn kezét és kimentem. Zayn utánam jött.
- Sajnálom..-motyogta.
- Menj vissza !-fordultam el.
- Ha már így alakult.. Figyelj Harry biztos megérti..!-mondta kedvesen és átölelt. Eltoltam,de erősen szorított.
- Zayn kérlek hagyj...!-_kérleltem. Elengedett én pedig bementem Harryhez.
- Ha azért jöttél,hogy beadd az ártatlant,el is mehetsz !-fordult el. Leültem az ágyra.
- Nem...Megjöttek az eredmények..-mondtam lehajtott fejjel.
- És ?-fordult felém.
- Zayn....-rebegtem. Harry megrázta a fejét nevetve.
- Mi az ?-kérdeztem.
- Hogy te ennyire naiv vagy !-nevetett.
- Miért ?-kérdeztem meglepödve.
- Neked az kicsit sem gyanús,hogy Liam engem utál a törtêntek miatt Zayn viszont nem. És hoppá ő a gyerek apja ?!-nevetett.- Ugyan már !
- Harry ha akár egy szót is szólsz..!-rontott be Liam mérgesen. Elkapta a kezem és kirángatott.
- Liam engedj el !! -kiabáltam,de nem hallott meg.- Gyűlöllek !
- Zayn kérlek!-hívta Zaynt,aki lefogott.
- Sajnálom..-motyogta. Elfordítottam a fejem. Akkor talán nem is Zayn a gyerek apja,hanem Harry ? De lehet hogy nem is Harry,hanem Zayn ?! Teljesen összezavarodtam,csendben ültem be az autóba. Kinéztem az ablakon és hosszasan elmeredtem. Közben a hasamra tettem a kezem és arra gondoltam hogy mi lesz most ?! Nagyon féltem és fogalmam sem volt arról,hogy mi fog következni. Zayn megfogta a kezem és simogatta. Hozzá bújtam és felsóhajtottam. Simogatta a hátamat,felnéztem rá,ő pedig rám. Egyre lejjebb hajolt,mikor már majdnem összeértek ajkaink,elhúztam a fejem.
- Ne.. Zayn én...-mondtam szomorúan.
- Értem én..-puszilt meg. Visszabújtam hozzá és lassan elnyomott az álom.
- Jó éjszakát Rose !-suttogta Zayn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése