42. Rész : A kis virág végre kinyílik ! - "Soha többé..."

- Miért csinálod ezt ?-hajolt közelebb. A szemeibe néztem  és vártam,fogalmam sem volt mit csináljak. Ha Zayn-nel maradok akkor Harry vissza fog jönni és megint bántani fogja Zayn-t..de ha Louis-val megyek,akkor Zayn-nek fog rosszul esni és akkor meg Louis-t fogja bántani..
- Rose ?-lépett oda hozzám Zayn. Felnéztem rá,elmosolyodtam,majd újra lehajtottam a fejem. Hirtelen olyan rosszul lettem. Mindenki döntéseket várt el tőlem,de nem tudtam értelmes döntéseket hozni. 
- Sajnálom nekem tényleg mennem kell.. Gratulálok Zayn,tényleg !-nyújtott kezet Louis neki. Utána kaptam.
- Louis ne menj el !-motyogtam halkan. Louis megtorpant,pár percig csendben voltunk. Zayn aggódva figyelt minket. Engem kínzott a bűntudat,Lou pedig nem tudta ezt mire vélni. 
- Nem megyek..-mondta később. 
- Rosalie fél órája kereslek !!-Liam idegesnek látszott. Félénken léptem oda hozzá. Karon fogott és egy újabb helyiségbe húzott. Mélyen magamba zárkóztam. Az emberek végig beszéltek hozzám,odajöttek és ajándékokat adtak. 
- Valami baj van ?-kérdezte Liam aggódva. Megráztam a fejem,szédülni és émelyegni kezdtem. 
- Whoa óvatosan !-kapott el Zayn. Felnéztem rá. Bájosan mosolygott rám. 
- Zayn..-motyogtam.
- Hm ?
Csendben maradtam. Nem kérhettem meg erre. Ez bunkóság ! Ő mindent megtesz én viszont nem.. Igaza volt Liam-nek. Felesleges vagyok,aki mindenkire csak rátámaszkodik és nem tud önállóan dönteni. Felkeltem és az ajtó felé sétáltam. Louis ott állt és pár lánnyal beszélgetett. Inkább nem mentem oda.
- Akarsz táncolni ?-kérdezte a hátam mögül egy kedves hang. Megfordultam,Louis kedvesen mosolygott rám és felém nyújtotta a kezét. Elmosolyodtam és megfogtam. A derekamra tette a kezeit. A tömeg figyelemmel kísérte minden lépésünket. Nem sokára Zayn is felkért egy lányt és mellénk állt. Időközben Louis megpörgetett és magához húzott a lapockámnál lévő fájóponthoz kaptam.
- Áhh !- a figyelem újra ránk terelődött.
- Rose valami baj van ?-kérdezte aggódva Louis és félre húzta a ruhám pántját,hogy megnézze. - E-ez mi ?-kérdezte. Hatalmas csend lett. Elgondolkoztam,mit is kéne erre válaszolnom.
- Elestem.- mondtam halkan. 
- És a karod ?-nézett rám. Nagyot nyeltem. A karom is lila foltos volt. Megvontam a vállam. 
- Ott is megütöttem.-válaszoltam és készültem elsétálni onnan,de még mindig a kezemet nézegette és szorította. Már nagyon zavart ez a sok ember. Majd hirtelen tapsot hallottam az ajtó felől. 
- Már ideje figyellek titeket. Ugye Louis ezt még te sem hiszed el ?!-mondta méltatlankodva Susan. 
- Te mit keresel itt ?-kérdezte halkan. Megfordultam az arcomon tükröződött az,hogy nem szívesen látom itt őt. De az ő arca sem volt jobb. Undorral figyelt,Louis-ra rá sem nézett. 
- Tudod Rose,most nagyot csalódtam benned !-odasétált hozzám,megfogta a ruhám pántját és lehúzta egészen a lilás,zöldes,sárgás kissé véraláfutásos foltig. - Ejj,ejj,ejj..-motyogta és erősen megnyomta. Összerándultam,de nem akartam hangot kiadni,inkább az ajkamba haraptam. 
- Susan hagyd abba !-fogta le a kezét Louis. 
- Ennyire fáj ? Hogy estél el ?-faggatott. Bosszúsan néztem magam elé. Honnan tud ő mindenről ? Eszem ágában sem volt válaszolni ! 
- És a karod is ? Mond Louis, tényleg tudni akarod ?-kérdezte Susan.
- Rose..-lépett elém Louis. Rápillantottam. - Mi történt ?
Elfordítottam a fejem és a tömeget figyeltem. Szerencsére Zayn és Liam lefoglaltak mindenkit. 
- Majd mondom én ! Rosei falazik Harry-nek. A hátán lévő foltot akkor szerezte,amikor Harry után ment,de Harry a szekrénysorhoz lökte. A karját is Harry szorította meg,amikor megtudta,hogy terhes.- válaszolt Susan helyettem. Nem tudtam megszólalni. Nem értetettem ezt honnan tudja. 
- Rose igaz ez ?-kérdezte Louis csalódottan. 
- Én...
- Hé Rose !-rántott el onnan Liam. Megmentett. A plafonra néztem. Egy csomó lufi volt felkötözve. - Gyere most beszédet fognak nektek mondani !- a tömegen átvergődve egy üres térhez jutottunk. 
- Akkor kezdeném én !-lépett oda Hannah. - Rose,Zayn, sok boldogságot nektek ! Már sejtettem,hogy nálatok valami több kell legyen,de hogy egy fővel...- a tömeg nevetni kezdett.- Szóval a lényeg az,hogy Rose te vagy a legjobb barátnőm és együtt örülök veled és együtt is szeretnék babázni is veled !-mondta nevetve Hannah,aztán mosolyogva jött oda hozzám. Átnyújtott egy zacskót. Ekkor egy kezet éreztem a derekamon. Hátra fordítottam a fejem, Zayn volt az. De Louis-t már nem láttam sehol. 
- Most rajtam a sor.-battyogott az üres térre Niall. - Zayn már egy pár éve ismerlek és nem gondoltam volna,hogy pont te fogsz majd egy nyivákoló krumplival beállítani,de ha már így jött össze rám számíthatsz !-mosolygott és odaadott nekünk egy díszszatyrot. Tátogtam egy "köszönöm"öt és lehajtottam a fejem. Hátrálni kezdtem a tömegben. 
- Nem láttad Louis-t ?-suttogtam Hannah-nak. Megrázta a fejét. Tovább kerestem. Rossz előérzetem volt. 
Sikeresen eljutottam a konyhába. Egy üvegpohárért nyúltam,amikor az elrepedt. Ijedten néztem a poharat. 
- Hé csak nem félsz a víztől ?!-nevetett Niall. Még mindig meredten néztem.
- Hahó ?-legyezett a szemem előtt. 
- Rossz előérzetem van !-motyogtam és az ajtó felé sétáltam.
- Hova ? Hova ?-állított meg Zayn. Átléptem rajta és kimentem. Nem tudtam hol keressem. Csak mentem a fejem után. Ekkor egy kávézóban megpillantottam..

A tekintetéből ítélve nem örült annak amit hall,ráadásul még engem is kiszúrt. Ijedten rezzentem össze,de nem tudtam elmenni onnan. Hirtelen felkelt,majd a partnere is. Ott álltam és néztem,ahogy felém közeledik. Szinte az utolsó pillanatban sikerült megmozdulnom és gyors tempóban nem annyira feltűnően elsétáltam onnan. A szívem majd ki akart szakadni a helyéről. Nem értettem miért érzek így,amikor csak szökni akarok. Egy kerítés állta a szabadságom útját. Most hogyan tovább ? Mindjárt itt lesznek,tudtam hogy követnek.  Már a lépteik hangját is tisztán hallottam. 
A szívem egyre gyorsabban vert. Csalódnom kellett,mert hiába álltam ott vérbe fagyva,nem jött senki. Egy darabig még vártam,de aztán elindultam előre. 
Csend volt,már túlzottan is.  Rossz érzés fogott el. Az utca sötét volt, a szél is hangtalanul suhant az utca melletti park fái között. Már kezdtem megnyugodni,kezdtem hinni,hogy minden rendben van és megtalálom Louis-t aztán haza megyünk. 
- ÁÁÁHH!-hallatszott nem messziről. Összerezzentem,a szívem hatalmasat dobbant. 
- Mi-mi volt ez ?-kérdeztem halkan. Rémült voltam,de a kíváncsiságom uralkodott felettem. Elindultam a hang irányába. Egyre hangosabb zajokat hallottam. A lábai remegni kezdtek,tisztán hallottam a szívdobogásomat. A park egy elhagyatott részéről jöttek a hangok. 
- Megmondtam,hogy szállj le róla,nem ?!-kiabálta egy monoton ijesztő hang. 
- Ahh..-hallatszott ismét. Félve közeledtem. Talán bántanak valakit ? Már az ütések hangja is hallatszott. Egy fa mögé bújtam,majd körbenéztem. 
- Hárman vannak. -motyogtam és kicsit közelebb mentem. Ekkor vettem csak észre,hogy valóban vernek valakit. Egy srác volt az,a nyakában lévő nyaklánc csillogott az utcai lámpák halovány fényében. Elgondolkoztam.
- Nos ? Elég volt ?-ütötte meg az egyik. Fájdalmas nyögés hagyta el az áldozat száját. Kapott még egyet,majd még egyet. A számhoz kaptam,már nem tudtam nézni,ahogy ütik azt a srácot. 
- Harry,Harry,Harry... Na milyen érzés az,amikor te kapod az ütést ?-előjött egy másik srác,szorosan a fához simultam. Azt mondta,hogy Harry?  Ledermedtem. Mit akarnak Harry-től ?  Így még jobban segíteni akartam. De hát m mit tehetnék ? Csak egy lány vagyok..! Mélyen magamba mélyedtem. Közben hallgattam az egyre hangosodó fájdalmas kiáltásokat. Már szinte nekem is fájt. Nem bírtam tovább. De mégis hogy menjek oda ? Nem volt már több időm ! Cselekednem kellett még pedig azonnal !
- Elég !-léptem elő a fa mögül. 
- Na mi van ? Csak nem fáj neked ?-tovább ütötték Harry-t,mintha meg sem hallottak volna. 
- ELÉG LEGYEN !-kiabáltam remegő hanggal. Ekkor megfordult mindenki. A szél felerősödött és üvöltve suhant át a parkon.  
- Mit akarsz itt kislány ?-kérdezte az egyik. Odaszaladtam Harry-hez,ám az egyik utamat állta. Megrúgtam,de meglepően erős volt. 
- Eressz el !-ütögettem a karját. - Harry !-néztem a fiúra,aki magatehetetlenül rogyott térdre. Ekkor hirtelen elengedett a srác. Letérdeltem Harry-hez.  Áradt belőle a pia szag. Nem értettem, hogy süllyedhetett le idáig. Megfordultam végig néztem a négy alakon. Az egyik megakadt a szemem. 
- Kik vagytok ?-rebegtem. Halk nevetés hallatszott. Nem igazán értettem mi volt ezen annyira vicces. Az alakok egyre közelebb jöttek. Ekkor vettem észre...
- Louis, te vagy az ?-felálltam és közelebb mentem. Valóban ő volt az. Arcon akartam csapni, de elkapta a kezem és megszorította. - Engedj el !

- A te érdekedben tettük.-mondta nyugodtan és belerúgott Harry-be, aki felnyögött. Nagy fájdalmai lehettek. - Csak visszaadtam neki a kölcsönt.
- Nem..ez nem te vagy ! Louis sosem tenne ilyet !-nem tudtam elhinni, hogy már Louis is ilyet tenne. 
- Persze, mert Louis jó, okos, kedves és egy ártalmatlan béna alak.-mondta lenézően. - Kérlek Rose ébredj fel ! Ez itt nem a legszebb tündér mesék egyike. Már rég nem érdekel senki !
- És én még el akartam menni hozzád...-motyogtam csalódottan.
- Te tényleg naiv vagy Rose !-az arcomhoz érintette Louis a kezét. Elfordítottam a fejem. - Mikor nősz már fel ? Mit vártál Harry-től ? Ez az igazi arca ! Itt volt nem messze egy bárban egy helyes pincérlánnyal iszogatott megint. Igaz Harry ?-rúgta bordán Louis. Szinte éreztem,ahogy belehasít Harry-be a fájdalom. Nem tudtam megszólalni. Már megint csak egy játék voltam. Rosszul éreztem magam. Ekkor Louis halkan nevetett.
- Szánalmasan festesz Styles !-a nevetése rémisztő volt. Nem értettem miért teszi ezt.
- Ha az érdekel miért? Nos ez igazán egyszerű: bosszút akartam állni, amiért mindenki előtt megalázott újra és újra.-magyarázta Louis,közben ökölbe szorúlt a keze.  Megijedtem tőle, hátrálni kezdtem. 
- Jobb lesz ha elmész !-mordult rám Louis. Harry-t figyeltem. Elé álltam.
- Most meg véded őt ? Megcsalt ! Részegre itta magát egy pincérlány társaságában találtunk rá. Nem érted,hogy sosem kellettél neki ?!-vágta hozzám. Ekkor elgondolkodtam. Talán igaza van. Már nem maradt egyetlen ember sem, aki igazán szeretne. Most utolért a fájdalmas igazság. Az előszelét nem éreztem,de az utószele annál fájdalmasabb. 
- Miért...?-rebegtem. Louis odalépett hozzám, megsimogatta az arcom. 
- Majd,ha idősebb leszel megérted ! Liam nem Harry-től akart megvédeni, mert ez a seggfej tényleg szerelmes lett !-egyszerre mindenki nevetni kezdett. Nem értettem már semmit. Zavartan forgattam a fejem egyik alakról, a másikra. 
- Bocs kislány, de nem maradhatnak szemtanúk !-az egyik alak közelebb lépett.
- Ugyan már Rose ! Kezdettől fogva ez volt a célom, semmi más !-mondta szemrehányóan. Éreztem ahogyan megtelik könnyekkel a szemem. 
- Túl könnyen sírva fakadsz mindenen !-tette hozzá,majd odaadott az egyiknek egy botot. - Ne túl erőset, nem akarjuk megölni..!
- Lo...uis...-mire kimondtam a nevét,már összerogytam. Olyan hirtelen ért az ütés,hogy nem tudtam kivédeni. Végig Louis szavai zsongtak a fejemben. Egyszerűen nem tudtam elhinni,hogy erre képes lehet. Viszont végre felnyitotta a szemem ! Soha többé nem fogom hagyni,hogy bárki is bántsa a barátaimat ! Soha többé nem leszek kiszolgáltatva ! Erre megesküszöm !!


                                                                   ***

- Szerintetek mi történhetett vele ?
- Mi hát mi ?! Ez hülye kérdés volt Niall ! Már megint olyan helyen járt ahova nem kellett volna !
- Hé nyugodj le Liam !! Menjünk be és nézzük meg hogy van !
Csak hangokra emlékeztem. A szememet is nehezen nyitottam ki,mikor meghallottam az ajtó csapódást.
- Jéghideg a kezed.-mondta egy hang halkan. Összerezzentem. Oldalra fordítottam a fejem. Megkönnyebbülve láttam,hogy Zayn az. 
- Rossz az oxigén ellátása. A baleset óta így van.-válaszoltam. 
- Úgy szeretem ezeket az orvosi megjegyzéseidet ! De mond csak,mi történt azután,miután eltűntél a buliról ?-kérdezte. Rápillantottam. Nem igazán akartam neki elmondani. Ekkor megszorította a kezem. 
- Én csak..örültem Louis-nak ő viszont nem a babának..-nyögtem ki pár perc csend után. Zayn közelebb csúszott.
- De hát miért ?-kérdezte. Nagyot nyeltem.
- Mert miután Susan elmondta,hogy lefeküdt Harry-vel, a parkba menekültem. Ott futottam össze Louis-val. Azt mondta,hogy aludjak nála,beleegyeztem. Még sírhattam is a vállán,de ahogy magához ölelt, nagyon furcsa érzésem támadt,ezért hát ellöktem magamtól. De ő mindig egyre közeledett felém,míg végül...-lehajtottam a fejem,tudtam,hogy nagy hülyeséget csináltam és hogy most megérdemlek mindent.- Szóval elcsattant egy csók...aztán eszembe jutott,hogy Susan kedveli Louis-t...és...onnantól mér már irányíthatatlanná váltak a dolgok. Harry megtudta,hogy kedvelem Louis-t,ezért az edzőteremben bokszoltak. Én pedig végig néztem,ahogy...-könnyesek lettek a szemeim.- Ahogyan Harry összeveri Louis-t..de nem tehettem semmit ! Semmire sem vagyok jó..!-végig zúdultak a könnycseppek az arcomon,de hamar eszembe jutott,amire megesküdtem. Ökölbe szorult a kezem és csak néztem magam elé. 
- Hé..ez nem a te hibád ! Na gyere feküdj a mellkasomra !-Zayn lefeküdt mellém és magára húzott. Egy darabig nagyon jól esett..
- Nem igaz ! Ezt nem kéne... Louis azt mondta,hogy azért kell megverniük Harry-t mert szerelmes lett.-eltoltam Zayn-t és felültem. 
- Mit nem kéne ?-kérdezte,majd felült mellém. 
- Túl közel voltam hozzád. Liam azt mondta,hogy csak játsszam el..-tettem hozzá.
- Neked talán igen..de nekem nem !-Zayn fájdalmasan nézett rám. Egy darabig egymást néztük,aztán egyszer csak felém hajolt. Éreztem,hogy most meg fog csókolni,de nem így lett. Felhúzta a pólóm, az az érzésem támadt,hogy a melleimet akarja megfogni,tévedtem. Még csak nem is húzta fel addig. Pár percig nézte a hasam,majd óvatosan rátette a kezét és megsimogatta. Nem tudtam értelmezni ezt a reakcióját. Csak ültem és néztem. Nem sokára lehajolt és egy puha puszit is nyomott rá. A hasamhoz raktam a kezem,oda ahol az övé volt. Ekkor megértettem valami fontosat. Harry kiakadt a ,,gyerek" szó hallatán, még Louis is,viszont Zayn nem. Sőt látszólag még örül is neki.
- Zayn,te nem is vagy feldúlt a baba miatt ?
- Már miért lennék ?-nevetett.
- Nem fogom megtartani ! Sem Harry-nek,sem Louis-nak sem neked és sem pedig nekem se lesz rá ideje ! Felesleges lenne ! Nem értem miért örülsz neki ! Utálom Liam hülyeségét és.....ahh..!-pufogtam, de a végén belenyilallt a fájdalom a hasamba. Erőtlenül dőltem előre,de Zayn elkapott. 
- Látod anyuci, ez van ha mérgelődsz ! A kis törpe nem szereti,ha anya mérges!-viccelődött Zayn.
- Menj a fenébe !-mondtam erőtlenül. Zayn visszafeküdt és magára húzott,közben a hasamra tette a kezét. Tényleg vigyázott a babára. 
- Miért csinálod ezt ?-kérdeztem később.
- Mármint a simogatást ? Azért hogy megnyugodjon.-válaszolta.
- Nem. Miért foglalkozol velem még mindig ? Harry és Louis is már megmondta,hogy csak egy naiv kislány vagyok !
- Mert én...megígértem Liam-nek ! Ennyi téma lezárva !-válaszolta hangosabban. Elfordultam. Szóval már ő sem kedvel úgy..
- Köszönöm.-motyogtam és védelmezőn körbefontam a hasam a karjaimmal.
Egyre csak egy dologra tudtam gondolni. Talán rosszul ítéltem meg Zayn-t ? Most ahogy simogatta és védelmezte a hasam...egészen különös..